Julian Assange

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Julian Paul Assange
Julian Assange (Norway, March 2010).jpg
Assange 2010-ben
Született 1971. július 3. (43 éves)[1][2][3]
Townsville, Queensland,  Ausztrália
Nemzetisége ausztrál
Foglalkozása újságíró
Díjak Economist Freedom of Expression Award (2008)
Amnesty International UK Media Award (2009)
Sam Adams Award (2010)

Julian Paul Assange weboldala
Julian Paul Assange az IMDb-n

Julian Paul Assange (IPA: [əˈsɑːnʒ], Townsville, 1971. július 3. – ) ausztrál újságíró,[4][5][6] kiadó,[7][8] internetes aktivista. Leginkább a WikiLeaks főszerkesztőjeként és szóvivőjeként ismert. Korábban programozóként dolgozott.[9] Számos országban élt, több előadást tartott a sajtószabadságról, cenzúráról és oknyomozó újságírásról.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Julian Assange szülei egy vándorcirkuszt üzemeltettek. Gyermekéveit Byron Bay közelében töltötte, ami az alternatív művészek központja volt. Később a család Magnetic Islandre, pontosabban Townsville-be költözött. Szülei válása után édesanyjánál nőtt fel, aki 1979-ben feleségül ment egy zenészhez. Ebből a házasságból Assange-nak van egy féltestvére. Az újabb válás után Assange anyja vándorolt, filmrendezőként tevékenykedett és időről-időre menekültek egy szekta, valamint a második férj elől, emiatt a két gyerekkel gyakran változtatták lakhelyüket (50 településen laktak), a gyerekek gyakran váltogatták az iskoláikat (37 iskola), időnként magántanulók voltak.

Később Assange matematikát és fizikát hallgatott a Melbourne-i Egyetemen, de nem fejezte be tanulmányait. Amikor az egyetem matematika kara egy szerződés keretein belül az amerikai hadsereggel egy tanulmányt állított fel, hogy a beiktatott katonai csapatszállítóknak és buldózereknek meg kellene reformálni az eljárási jogkörét, Assange tiltakozásul ezt „gyilkológépek optimalizálásának” nevezte.

Első programozói tapasztalatait Assange egy Commodore 64-es számítógépen szerezte, 1987-ben szert tett egy internetelosztóra is. ,,Mendax" (latinul: nemes hazudozó) álnév alatt kezdte el hacker-tevékenységeit. Ő és további két hacker alapítottak egy csoportot, amely a „International Subversives” nevet viselte. Ezen tevékenységük vezetett ahhoz, hogy az Ausztrál Szövetségi Rendőrség 1991-ben melbourne-i házában razziát tartott. 1992-ben Julian Assange-t 24 rendbeli illegális hackerkedés vádjával bűnösnek találták, és a bíróság 2100 ausztrál dollár befizetésére kötelezte és próbaidőre bocsátotta. 1995-ben Assange megírta első szabad szoftverét, Strobe névvel.

Hacker tevékenységeivel egyidőben ismerte meg későbbi feleségét. 1989-ben összeköltöztek és született egy fiuk. 1991-ben elváltak. 1999-ben egy egyéves jogi vita után Assange és anyja, Christine elérték a gyermek anyjával szemben a közös gondviselést.

2006-tól a WikiLeaks-szel foglalkozott. Állítása szerint interneten kereste a megélhetéshez szükséges pénzt és ezért tud a WikiLeaks-ért fizetés nélkül dolgozni. A WikiLeaks-szel kapcsolatos munkája során többször letartóztatták, kihallgatták, cenzúrázták és beperelték, mindezt eredménytelenül.

Assange felmondta szoros kapcsolatát Daniel Domscheit-Berggel 2010 augusztusában egy csevegőszobában. Domscheit-Berg kinyilvánította hozzávetőleges kritikáját a WikiLeaks munkafelépítésével kapcsolatban: egy erős szerkezetet akart, egy irodát, fizetett alkalmazottakat. Erről nyíltan akart beszélni. Később ezt a kritikáját egy könyvben is megfogalmazta.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Assange 2006-ban alapította a WikiLeakset, jelenleg is a tanácsadó testület tagja. Tett közzé anyagot a kenyai ítélet nélküli kivégzésekről, amiért 2009-ben Amnesty International Media Awarddal tüntették ki; a 2006-os elefántcsontparti egészségügyi krízisről, melynek során egy svájci cég hajója szennyező anyagot öntött a tengerbe Abidjan kikötőjében; közölt le anyagot a szcientológiai egyház kézikönyveiről, a Guantanamo Bay-beli fogolykínzásokról és bankokkal kapcsolatos botrányokról (Kaupthing, Julius Baer).[10] 2010-ben az amerikai hadsereg afganisztáni és iraki háborújáról tett közzé titkosított dokumentumokat. 2010. november 28-án a WikiLeaks öt médiabeli partnerével együtt titkos amerikai diplomáciai üzeneteket tett közzé.[11] A Fehér Ház Assange tevékenységét meggondolatlannak és veszélyesnek nevezte.[12]

A WikiLeaksszel kapcsolatos munkásságáért Assange 2008-ban megkapta a The Economist Freedom of Expression díját, 2010-ben pedig a Sam Adams Awardot. Az Utne Reader a világot megváltoztató 25 személy közé sorolta, a New Statesman pedig a 23. helyre tette a világ 50 legbefolyásosabb embere listáján.

2010. november 30-án svéd kérésre az Interpol felvette a körözött személyek listájára,[13] nemi erőszakkal kapcsolatos vádakkal akarták kihallgatni. Assange december 7-én önként jelentkezett a londoni rendőrségen.[14] Az ellene felhozott vádakat tagadja.[15]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Julian Assange's mother recalls Magnetic. Magnetic Times, 2010. augusztus 7
  2. Khatchadourian, Raffi. „No Secrets: Julian Assange's Mission for Total Transparency”, 2010. június 7. (Hozzáférés ideje: 2010. június 16.) 
  3. ASSANGE, JULIAN PAUL 30 November 2010. Interpol.
  4. Julian Assange. Centre for investigative journalism. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  5. Amnesty announces Media Awards 2009 winners. Amnesty International, 2009. június 2. [2012. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 1.)
  6. Alex Massie: Yes, Julian Assange Is A Journalist. The Spectator, 2010. november 2. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  7. Greenberg, Andy: An Interview With WikiLeaks’ Julian Assange — Andy Greenberg – The Firewall. Blogs.forbes.com. (Hozzáférés: 2010. december 1.)
  8. Harrell, Eben. „Defending the Leaks: Q&A with WikiLeaks' Julian Assange”, TIME, 2010. július 27. (Hozzáférés ideje: 2010. december 1.) 
  9. Profile: Julian Assange, the man behind Wikileaks”, The Sunday Times, 2010. április 11. (Hozzáférés ideje: 2010. június 29.) 
  10. WikiLeak And Apache Attack In Iraq — Julian Assange. The Sydney Morning Herald, 2010. április 9. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  11. WikiLeaks cables: Live Q&A with Julian Assange. The Guardian, 2010. december 3. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  12. Russia official: WikiLeaks founder should get Nobel Prize. Haaretz, 2010. december 8. [2010. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva].
  13. Interpol: Wanted: Assange, Julian Paul.. Interpol.int. (Hozzáférés: 2010. december 1.)
  14. Wikileaks founder Julian Assange arrested in London”, BBC, 2010. december 7. (Hozzáférés ideje: 2010. december 7.) 
  15. Paul Owen, Caroline Davies, Sam Jones and agencies. „Julian Assange refused bail over rape allegations”, The Guardian, 2010. december 7. (Hozzáférés ideje: 2010. december 7.) 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Julian Assange témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Julian Assange témájú médiaállományokat.