Julian Assange
| Julian Paul Assange | |
| Assange 2010-ben | |
| Született | Townsville, Queensland, 1971. július 3. (41 éves)[1][2][3] |
| Nemzetisége | ausztrál |
| Díjak | Economist Freedom of Expression Award (2008) Amnesty International UK Media Award (2009) Sam Adams Award (2010) |
Julian Paul Assange (IPA: [əˈsɑːnʒ], Townsville, 1971. július 3. – ) ausztrál újságíró,[4][5][6] kiadó,[7][8] internetes aktivista. Leginkább a WikiLeaks főszerkesztőjeként és szóvivőjeként ismert. Korábban programozóként dolgozott.[9] Számos országban élt, több előadást tartott a sajtószabadságról, cenzúráról és oknyomozó újságírásról.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Julian Assange szülei egy vándorcirkuszt üzemeltettek. Gyermekéveit Byron Bay közelében töltötte, ami az alternatív művészek központja volt. Később a család Magnetic Island-re, pontosabban Townville-be költözött. Szülei válása után édesanyjánál nőtt fel, aki 1979-ben feleségül ment egy zenészhez. Ebből a házasságból Assange-nak van egy féltestvére. Az újabb válás után Assange anyja vándorolt, filmrendezőként tevékenykedett és időről-időre menekültek egy szekta , valamint második férj elől, emiatt a két gyerekkel gyakran változtatták lakhelyüket, ezáltal a gyerekek gyakran váltogatták az iskoláikat és ezalatt megtanulóvá is váltak.
Később Assange matematikát és fizikát hallgatott a Melbourne-i Egyetemen, de nem fejezte be tanulmányait. Amikor az egyetem matematika kara egy szerződés keretein belül az amerikai hadsereggel egy tanulmányt állított fel, hogy a beiktatott katonai csapatszállítóknak és buldózereknek meg kellene reformálni az eljárási jogkörét, Assange tiltakozásul ezt „gyilkológépek optimalizálásának” nevezte.
Első programozói tapasztalatait Assange egy Commodore 64-es számítógépen szerezte, 1987-ben szert tett egy internetelosztóra is. ,,Mendax" (latinul: hazug ember, hazudozó ember) álnév alatt kezdte el hacker-tevékenységeit. Ő és további két hacker alapítottak egy csoportot, amely a ,,Nemzetközi Felforgatók" nevet viselte. Ezen tevékenységük vezetett ahhoz, hogy az Ausztrál Szövetségi Rendőrség 1991-ben melbourne-i házában razziát tartott. 1992-ben Julian Assange-t 24 rendbeli illegális heckerkedés vádjával bűnösnek találták, és a bíróság 2100 ausztrál dollár befizetésére kötelezte és próbaidőre bocsátotta. 1995-ben Assange megírta első szabad szoftverét, Strobe névvel.
Hacker tevékenységeivel egyidőben ismerte meg későbbi feleségét. 1989-ben összeköltöztek és született egy fiuk. 1991-ben elváltak. 1999-ben egy egyéves jogi vita után Assange és anyja, Christine elérték a gyermek anyjával szemben a közös gondviselést.
2006-tól a WikiLeaks-szel foglalkozott. Állítása szerint interneten kereste a megélhetéshez szükséges pénzt és ezért tud a WikiLeaks-ért fizetés nélkül dolgozni. A WikiLeaks-szel kapcsolatos munkája során többször letartóztatták, kihallgatták, cenzúrázták és beperelték, mindezt eredménytelenül.
Assange felmondta szoros kapcsolatát Daniel Domscheit-Berg-gel 2010 augusztusában egy chatszobában. Domscheit-Berg kinyilvánította hozzávetőleges kritikáját a WikiLeaks munkafelépítésével kapcsolatban: egy erős szerkezetet akart, egy irodát, fizetett alkalmazottakat. Erről nyíltan akart beszélni. Később ezt a kritikáját egy könyvben is megfogalmazta.
Munkássága [szerkesztés]
Assange 2006-ban alapította a WikiLeakset, jelenleg is a tanácsadó testület tagja. Tett közzé anyagot a kenyai ítélet nélküli kivégzésekről, amiért 2009-ben Amnesty International Media Awarddal tüntették ki; a 2006-os elefántcsontparti egészségügyi krízisről, melynek során egy svájci cég hajója szennyező anyagot öntött a tengerbe Abidjan kikötőjében; közölt le anyagot a szcientológiai egyház kézikönyveiről, a Guantanamo Bay-beli fogolykínzásokról és bankokkal kapcsolatos botrányokról (Kaupthing, Julius Baer).[10] 2010-ben az amerikai hadsereg afganisztáni és iraki háborújáról tett közzé titkosított dokumentumokat. 2010. november 28-án a WikiLeaks öt médiabeli partnerével együtt titkos amerikai diplomáciai üzeneteket tett közzé.[11] A Fehér Ház Assange tevékenységét meggondolatlannak és veszélyesnek nevezte.[12]
A WikiLeaksszel kapcsolatos munkásságáért Assange 2008-ban megkapta a The Economist Freedom of Expression díját, 2010-ben pedig a Sam Adams Awardot. Az Utne Reader a világot megváltoztató 25 személy közé sorolta, a New Statesman pedig a 23. helyre tette a világ 50 legbefolyásosabb embere listáján.
2010. november 30-án svéd kérésre az Interpol felvette a körözött személyek listájára,[13] nemi erőszakkal kapcsolatos vádakkal akarták kihallgatni. Assange december 7-én önként jelentkezett a londoni rendőrségen.[14] Az ellene felhozott vádakat tagadja.[15]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Julian Assange's mother recalls Magnetic. Magnetic Times, 2010. augusztus 7
- ↑ Khatchadourian, Raffi. „No Secrets: Julian Assange's Mission for Total Transparency”, 2010. június 7. (Hozzáférés ideje: 2010. június 16.)
- ↑ ASSANGE, JULIAN PAUL 30 November 2010. Interpol.
- ↑ Julian Assange. Centre for investigative journalism. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
- ↑ Amnesty announces Media Awards 2009 winners. Amnesty International, 2009. június 2. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
- ↑ Alex Massie: Yes, Julian Assange Is A Journalist. The Spectator, 2010. november 2. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
- ↑ Greenberg, Andy: An Interview With WikiLeaks’ Julian Assange — Andy Greenberg – The Firewall. Blogs.forbes.com. (Hozzáférés: 2010. december 1.)
- ↑ Harrell, Eben. „Defending the Leaks: Q&A with WikiLeaks' Julian Assange”, TIME, 2010. július 27. (Hozzáférés ideje: 2010. december 1.)
- ↑ „Profile: Julian Assange, the man behind Wikileaks”, The Sunday Times, 2010. április 11. (Hozzáférés ideje: 2010. június 29.)
- ↑ WikiLeak And Apache Attack In Iraq — Julian Assange. The Sydney Morning Herald, 2010. április 9. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
- ↑ WikiLeaks cables: Live Q&A with Julian Assange. The Guardian, 2010. december 3. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
- ↑ Russia official: WikiLeaks founder should get Nobel Prize. Haaretz, 2010. december 8
- ↑ Interpol: Wanted: Assange, Julian Paul.. Interpol.int. (Hozzáférés: 2010. december 1.)
- ↑ „Wikileaks founder Julian Assange arrested in London”, BBC, 2010. december 7. (Hozzáférés ideje: 2010. december 7.)
- ↑ Paul Owen, Caroline Davies, Sam Jones and agencies. „Julian Assange refused bail over rape allegations”, The Guardian, 2010. december 7. (Hozzáférés ideje: 2010. december 7.)
További információk [szerkesztés]
- Video profile on SBS Dateline
- „Meet the Aussie behind Wikileaks”, Fairfax New Zealand, 2008. július 8.
- WikiLeaks editor on Apache combat video: No excuse for US killing civilians. RussiaToday, 2010. április 1
- Archived versions of the home page on Julian Assange's web site iq.org (at the Internet Archive)
- WikiLeaks Release 1.0: Insight into vision, motivation and innovation. 26th Chaos Communication Congress, 2009. december 30

