Juhász Ödön
| Juhász Ödön | |
| Született | 1865. február 13.[1] Pest[2] |
| Elhunyt | 1937. június 6. (72 évesen)[3] Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Sírhelye | Farkasréti temető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pánfalvi és hajasi, másként Nemespanni Hajas[4] Juhász Ödön, teljes nevén: Juhász Ödön János Imre (Buda, 1865. február 13.[5] – Budapest. 1937. június 6.)[6] magyar királyi kincstári jogügyi tisztviselő, újságíró, műfordító, Juhász Aladár zeneszerző és zongoraművész testvére.
Életútja[szerkesztés]
Pánfalvi-Hajas Juhász Endre (András) ügyvéd és Gluzéky Krisztina fia. Tanulmányait a budai főgimnáziumban kezdte, de súlyos családi okok miatt nem folytathatta tovább, hanem saját maga fenntartása céljából kénytelen volt a pénzügyminisztériumban hivatalt vállalni. Emellett dr. Babics Kálmán, volt tanára biztatására a korán megnyilvánult írói tehetségét tovább fejlesztette. A budapesti szépirodalmi körnek nyolc évig elnöke volt, ahol több felolvasást tartott. 1891. november 16-án a budai kapucinusok templomában vezette oltárhoz Jankó Gizellát.[7][8] 72 éves korában hunyt el szívgyengeség és agyérelmeszesedés következtében,[6] a Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra.[4]
Újságírói és irodalmi munkássága[szerkesztés]
Cikkei megjelentek az Ország-Világban (1884. A szerelem, allegorikus kép, majd a lap rendes munkatársa lett); a Magyar Háztartásnak 1884-től belső munkatársa, majd segéd-szerkesztője volt, a lap szépirodalmi részét vezette, több cikket és egy regényt is írt a lapba. Az Amerikai Nemzetőrnek 1885-től hat évig volt budapesti levelezője és ez alatt A szinésznő c. hosszabb regénye is ott jelent meg; a Ponori Thewrewk Árpád által alapított Haza és Külföld c. folyóiratba is 1885-től több cikket írt (1886. A spanyol drámaköltészet, A mai angol irodalomról, 1887. Hölderlin Frigyes; három évig szerkesztette is a lapot). Munkatársa volt a Tomor Ferenc által szerkesztett Közoktatásnak (1887. Két új görög színműíró: Zambelios és Panagiotis), majd a Közművelődésnek és Harmoniának. Cikkeket írt a Magyar Szemlébe (1890. A művészeti s természeti szépről); négy évig levelezője volt a Felvidéki Közlönynek. Fordította Moritz Gottlieb Saphir műveit (néhányat a Budapestbe), a norvég Jonas Lie műveit (Életfogytiglan elítélve c. novellája a Budapestben 1894-95-ben jelent meg), és Alexander Kielland munkáit. Hajlama főleg a kritikai és esztétikai cikkek írásában nyilvánult meg; ezek közül nevezetesebbek: A nép nyilvánulása, Utánzás a művészetben, Az emlékező tehetségről. A spanyol dráma költészet, Az olasz líra képviselői, A Cid-románczok, Petrarca, Shakespeare, Párhuzam Shakespeare és Calderon között, Ányos Pál, Kazinczy költészete, A szerelmes tárczaíró, dicséretet nyert pályamű, Úti Kaland, A fatalista, A jó hazafi stb., melyek a nevezett hírlapokban jelentek meg.
Műve[szerkesztés]
- Idealismus és realismus, Kassa, 1888.
Kéziratban van A füleki menyegző c. ötfelvonásos történeti tragédiája versben.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-Y33W-9MB?cc=1743180&cat=227682
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér
- ↑ a b FamilySearch Historical Records
- ↑ a b Pesti Hírlap, 1937. június 8.
- ↑ Budavári római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve, 16/1865.
- ↑ a b Budapest I. kerületi állami halotti anyakönyv 973/1937.
- ↑ Budapest-alsóvízivárosi római katolikus plébánia házassági anyakönyve, 29/1891.
- ↑ Fővárosi Lapok, 1891. november 17.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái V. (Iczés–Kempner). Budapest: Hornyánszky. 1897.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. XV. kötet, 891. hasáb
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
- Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].