Ponori Thewrewk Árpád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ponori Thewrewk Árpád
Ponori Thewrewk Árpád
Ponori Thewrewk Árpád
Született1839. december 30.
Pozsony
Elhunyt1903. november 4. (63 évesen)
Budapest
Nemzetisége Magyarország
SzüleiPonori Thewrewk József
Foglalkozásaíró
SablonWikidataSegítség

Ponori Thewrewk Árpád (Pozsony, 1839. december 30.Budapest, 1903. november 4.)[1] irodalomtörténész, kritikus, a Garay János Társaság első alelnöke.

Családja[szerkesztés]

Ponori Thewrewk József és Achs Magdolna fia, Ponori Thewrewk Emil és Török Aurél testvére.

Életpályája[szerkesztés]

A gimnázium első osztályát Pozsonyban végezte, a többit Budapesten a Piarista Gimnáziumban. Budapesten az egyetemen klasszika-filológiát hallgatott. A diploma megszerzése után három évig magánintézeti nevelőként dolgozik. 1862-től 1869-ig az eperjesi királyi katolikus főgimnázium tanára, ahol önképzőkört vezetett és ifjúsági könyvtárat létesített. 1867-ben latin, görög, német nyelvekből és irodalomból tanári vizsgát tett. 1869. október 9-étől pozsonyi, és végül 1872. október 2-ától budapesti gimnáziumi tanár a II.kerületben, 1889-ig. Ezek után a budapesti II.kerületi főreáliskolában tanított.

Utazásai: 1874-ben Olaszországban járt, 1877-78-ban Németországban, hosszabb időt töltött Lipécsében, Drezdában, Berlinben. Berlinben felfedezte II. Lajos magyar király legrégebbi nürnbergi arcképét.

Petőfi Sándor költészetének tanulmányozásával és a görög színpaddal foglalkozott nagyon sokat. Művei közül a középiskolai tankönyveket, az irodalomtörténeti és nyelvészeti tanulmányokat, emelhetjük ki. Humoros jellegű munkákat is írt.

Művei[szerkesztés]

  • Latin nemi szabályok magyar versekben (Kassa, 1864)
  • Pandora (A nagyidai cigányok bírálata, Pozsony, 1872)
  • A görög színpad gépei (Budapest, 1875)
  • Faludi Ferenc mezőnyei (Budapest, 1875)
  • Petőfi-e vagy Arany? (Budapest, 1881)
  • Magyar nyomtatott munkák a XVI. és XVII. századból (Budapest, 1882)
  • Ágnes asszony, Arany Jánostól, értekezés - Magyar Philosophiai szemle, 1885[2]
  • Magyar nyelvbúvárlatok, Magyar Philosophiai Szemle, Budapest, 1885.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]