John Craig

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

John Craig (1663. – 1731. október 11.) skót matematikus.

Dumfriesban született és az edinburghi egyetemen tanult, majd Angliába költözött és vikárius lett az anglikán egyházban.

Newton barátja volt, és számos kisebb művet írt a differenciálszámításról. Legismertebb műve a Theologiae Christianae Principia Mathematica (A keresztény teológia matematikai alapelvei), amely 1698-ben jelent meg. Ebben a könyvében Craig bemutat egy képletet, amely leírja, hogyan változik egy történelmi esemény valószínűsége a szemtanúk számának, az információ továbbterjedési láncának, az eltelt időnek és a fizikai távolságnak a függvényében. A képlet segítségével Craig levezette, hogy Jézus történetének valószínűsége a 3150. évben lesz nulla. Az eredményt úgy értelmezte, hogy ebben az évben kerül sor Krisztus második eljövetelére a Lukács evangéliuma 18:8 értelmében.[1]

A művét kedvezőtlenül fogadták. Több utána jövő matematikus szerint a valószínűség fogalmát pontatlanul használta és a képlet levezetése nincs alátámasztva. Stephen Stigler az 1999-ben megjelent könyvében[2] sokkal kedvezőbb értelmezést adott, kimutatva, hogy Craig okoskodásának egy része bizonyítható, ha az általa használt „valószínűség” fogalmat likelihood arányként értelmezzük.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lk 18,8: „Mondom néktek, hogy bosszút áll értök hamar. Mindazáltal az embernek Fia mikor eljő, avagy talál-é hitet e földön?”
  2. Stigler, Stephen M. (1999). Statistics on the Table. Harvard University Press. (13. fejezet)

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a John Craig című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]