Johannes Tauler
| Johannes Tauler | |
.jpg) | |
| Élete | |
| Született | 1290/1300 körül Strasbourg |
| Elhunyt | 1361. június 16. (kb. 60–70 évesen) Strasbourg |
| Nemzetiség | német |
| Házastársa | szerzetes volt, cölibátusban élt |
| Pályafutása | |
| Fontosabb művei | A szegény Krisztus követéséről |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Johannes Tauler témájú médiaállományokat. | |
Johannes Tauler (Strasbourg, 1290/1300 körül – Strasbourg, 1361. június 16.) középkori német misztikus író.
Élete
Strasbourgban született. Fiatalon, 1318-ban[1] belépett a domonkos-rendbe, és Kölnben folytattot tanulmányokat, illetve Eckhart mester hallgatója és tanítványa volt.[2] 1339-ben Bázelba ment, ahol felvette a kapcsolatot az ún. „Isten barátai” nevű misztikus körrel.[1]
1352-ben[1] visszatért Strassburgba és ott – illetve más városokban[1] – hitszónokként és lelki vezetőként működött. Jámborsága, beszédeinek megrázó komolysága nagy hatást gyakorolt hallgatóira. Nagyon elterjedt népi olvasmánnyá vált A szegény Krisztus követéséről írt munkája.[2] Taulert kortársai a doctor sublimis et illuminatus címmel tisztelték meg.[2]
A gyakorlati kereszténységre fektetette a hangsúlyt, az egyházban elharapózott visszaéléseket pedig szigorúan ostorozta.[3] A szerzetesi szegénységi ideált „lelki szegénységgé” szublimálta.[4] A vallásos élet csúcspontját Isten mélységeiben való elmerülésben látta. Bár igazhitűségét többször kétségbe vonták, mégsem mondható panteistának, mert az Istennel való egyesülést nem lényegi, hanem kegyelmi egyesülésnek vallotta.[5]
Jegyzetek
- ↑ a b c d Pallas, i. h.
- ↑ a b c Chobot, i. m., 391. o.
- ↑ Révai Nagy Lexikona, 18. kötet: Tauler (1925)
- ↑ Egyháztörténet, 1958 / 1. szám
- ↑ Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 4. Tauler (1933)
Magyarul megjelent művei
- A hazatérés útjelzői. Beszédek a misztikus útról; szerk., bev., jegyz. Buji Ferenc, ford. Révész Mária Magdolna, Buji Ferenc; Paulus Hungarus–Kairosz, Bp.–Szentendre, 2002 ISBN 963-940-654-6, 475 p.
Források
- Chobot Ferenc: Jézus Krisztus egyházának története, II. kötet (középkor), Budapest–Rákospalota, 1907
- Bokor József (szerk.). Tauler, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2015. november 1.
Egyéb kapcsolódó irodalom
- Walter Nigg: A misztika három csillaga. Eckhart, Suso, Tauler domonkos misztikusok; ford. Midling Andrea; utószó Hankovszky Béla Jácint; Paulus Hungarus–Kairosz, Bp., 1999 ISBN 9789639137646, 274 p.
