Johann Jakob Bodmer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Johann Jakob Bodmer
Johann Jakob Bodmer jung.jpg
Johann Jakob Bodmer fiatalkorában
Született 1698. július 19.
Greifensee
Elhunyt 1783. július 19. (85 évesen)
Gut Schönenberg
Foglalkozása filológus
Johann Heinrich Füssli: Füssli társalgása Johann Jakob Bodmerrel

Johann Jakob Bodmer (Greifensee, 1698. július 19.Gut Schönenberg, 1783. július 19.) svájci filológus volt.

Teológiát tanult, majd kereskedelmi képzésben volt része, végül azonban egy zürichi gimnáziumban lett a svájci történelem- és politika tanára. Szerepe volt abban, hogy újra felfedezték a középkori (középfelnémet) költészetet. Jelentősek Homérosz és John Milton fordításai. Fontos tudni, hogy bár 1757-ben kiadta a Nibelung-éneket, a kéziratot (az ún. C-kéziratot) azonban saját állításával ellentétben nem ő fedezte fel, hanem Jacob Hermann Obereit.

Bodmer barátjával, Johann Jakob Breitingerrel együtt jelentős szerepet játszott a német irodalomtörténetben a német Johann Christoph Gottsched ellenében folytatott vitáján keresztül. Irodalomelméleti alapelveit a "Critische Abhandlung von dem Wunderbaren in der Poesie" (Kritikus értekezés a csodálatosról a költészetben) 1740-ből. Gottsched francia példaképeivel ellentétben Bodmer az angol Milton szenzualizmusát részesítette előnyben, az ókori irodalmat túlértékeltnek tartotta, ahelyett magasabbra értékelte a középkor irodalmát. Ezen hozzáállásával jelentős hatást gyakorolt a romantikára. Bizonyos tekintetben Bodmer és Breitinger irodalmi vitája Gottsched ellenében a francia Querelle des Anciens et des Modernes német megfelelője volt.

A zürichi irodalmi életre gyakorolt jelentős hatása mellett fontos szerepe volt a város könyvtártörténetében is. 1722-ben lett Zürich város könyvtáregyletének tagja, 1758-tól alelnöki funkcióban. Bodmer javaslatára változtatták meg nevüket Bibliothekgesellschaftról (Könyvtáregylet) Stadtbibliothekra (Városi könyvtár). Bodmer a könyvtárra hagyott egy jelentős összeget valamint könyvei nagy részét. Hálából felállították szobrát a zürichi könyvtár bejárata fölött Conrad Gessner mellett.

Néhány műve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Karl von Burgund. Szomorújáték ((Aiszkhülosz módjára)
  • Vier kritische Gedichte
  • Die Discourse der Mahlern, 1721–1723
  • Brief-Wechsel von der Natur des poetischen Geschmackes, 1736.
  • Critische Abhandlung von dem Wunderbaren in der Poesie, 1740
  • Kritische Betrachtungen über die poetischen Gemälde der Dichter, 1741
  • Übersetzung: Johann Miltons Episches Gedichte von dem verlohrnen Paradiese, 1742
  • Critische Briefe, 1746
  • Proben der alten schwäbischen Poesie des dreyzehnten Jahrhunderts. Aus der Manessischen Sammlung, 1748
  • Fabeln aus den Zeiten der Minnesinger, 1757

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Wolfgang Bender: Johann Jakob Bodmer und Johann Jakob Breitinger. Metzler, Stuttgart 1973. (= Sammlung Metzler; 113) ISBN 3-476-10113-4
  • Friedrich Schlegel: Sich "von dem Gemüthe des Lesers Meister" machen. Zur Wirkungsästhetik der Poetik Bodmers und Breitingers. Lang, Frankfurt am Main u.a. 1986. (= Europäische Hochschulschriften /1; 928) ISBN 3-8204-9636-X

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]