Ugrás a tartalomhoz

Joghurt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Misibacsi (vitalap | szerkesztései) 2021. február 11., 12:07-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Visszaállítottam a lap korábbi változatát 84.2.140.142 (vita) szerkesztéséről Vadaro szerkesztésére)
Joghurt
Lactobacillus bulgaricus

A joghurt kissé besűrített, 5% zsírtartalmú tejből, egyedi baktériumtenyészettel, úgynevezett joghurtkultúrával történő beoltás után, alvasztással készített tejtermék.

Készítése

A joghurt készülhet házilag és ipari gyártással is, mindkét esetben baktériumkultúrát használnak. A joghurtkultúrával beoltott tejet 6-8 órán keresztül körülbelül 42-46 Celsius-fokos hőmérsékleten tartják, ugyanis a baktériumoknak ezen a hőmérsékleten a leggyorsabb a szaporodásuk. A kész joghurt kialakulásában két baktériumtörzs, a Lactobacillus bulgaricus és a Streptococcus thermophilus vesz részt.

Színe hófehér, aromája jellegzetes.

A joghurthoz felhasznált tejet pasztörizálják, mert ez az eljárás biztosítja, hogy a tej joghurttá érlelésének az ideje alatt csak a joghurtkultúra baktériumai szaporodnak el, a tejben lévő egyéb szennyező és káros baktériumok viszont nem. Az érlelési folyamat alatt a baktériumok a tejcukor egy részét tejsavvá alakítják át, a fehérje pedig megalvad.

Hasznossága

Az élő joghurtkultúrával készült joghurt regenerálja a bélflórát,[1] s így nagyon fontos szerepet játszik az emésztésben. Egyes népszerű nézetek szerint a tejtermékek, köztük a joghurt káros hatásúak,[2][3][4] (ezek általában áltudományos, ezoterikus oldalakról származnak, ahol nélkülöznek mindenféle szakmaiságot, és forrásjelöléseket), más nézetek szerint viszont alapos kutatások által igazolt állításokról van szó.[5][6][7]

Jegyzetek

Források

További információk

Commons:Category:Yoghurt
A Wikimédia Commons tartalmaz Joghurt témájú médiaállományokat.