Józef Maksymilian Ossoliński

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Józef Maksymilian Ossoliński
MaszkowskiJan.PortretJozefaOssolinskiego.jpg
Józef Maksymilian Ossoliński
(Jan Maszkowski olajfestménye)
Született 1748.
Wola Mielecka
Elhunyt 1826. március 17.
Bécs
Nemzetisége lengyel
Foglalkozása politikus, író
Az egykori Ossolineum épülete Lvivben

Józef Maksymilian Ossoliński (Wola Mielecka, 1748. – Bécs, 1826. március 17.) lengyel politikus, író, Tenczyn grófja.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A varsói jezsuita kollégiumban tanult és aztán tagja lett annak az irodalmi körnek, melyet II. Szaniszló Ágost Varsóban maga körül gyüjtött. Mikor Lengyelország első felosztása után birtokai osztrák fennhatóság alá jutottak, Ossoliński 1789-ben Bécsbe került, mint a galíciai rendek követségének tagja. I. Ferenc valóságos titkos tanácsossá és a császári könyvtár igazgatójává nevezte ki. Ezen minőségében igen sok szláv régiséget, főleg ó-lengyel irodalmi emlékeket gyűjtött össze, melynek külön intézetet (Ossoliński-intézet) emelt 1817-ben Lembergben és a galíciai rendekre hagyott. Az intézet 1826-ban nyitotta meg kapuit, a 19. század végére már körülbelül 100 000 kötetes, leginkább lengyel művekből álló, vagy Lengyelországra vonatkozó könyvtára, továbbá gazdag képtára, érem- és fegyvergyűjteménye volt. Ossoliński legnevezetesebb műve: Wiadomosci historyczno-krytyczne do dziejów litartury polskiej (3 kötet, Krakkó, 1819. a 4. kötetet kiadta Bielowski, Lemberg, 1852). Ossoliński öregségére megvakult és ekkor mondta tollba Rozmyslania slepego c. kötetét. Hagyatékából jelent meg: Wieczory badenskie (Krakkó, 1852), kísértetes történetek.[1]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szádeczky L., Ossoliński-levéltár (Századok 1881)