Izogámia
Az izogámia az ivaros szaporodás olyan formája, melyben az ivarsejtek (gaméták) morfológiailag megegyeznek (hasonló alakúak és méretűek), kizárólag egy vagy több párosodási típust meghatározó régió alléljeiben különböznek. Mivel a gaméták ugyanúgy néznek ki, nem lehet őket hím- vagy nőivarúként azonosítani. Ehelyett az izogám szervezetek több, úgynevezett párosodási típusba sorolhatók, amit egyszerűbb esetben „+” és „−” jellel jelölnek, bár néhány fajban kettőnél több, számokkal és betűkkel jelölt párosodási típus van.
A megtermékenyülés akkor történhet, ha két, eltérő párosodási típusba tartozó gaméta találkozik; az egyesüléskor zigóta jön létre.
Evolúció[szerkesztés]
Úgy tűnik, hogy az ivaros szaporodás kifejlődésének első stádiuma az izogámia volt. Több leszármazási ágban (növények, állatok) ez a reprodukciós forma egymástól függetlenül átadta a helyét az anizogámiának, ahol megkülönböztethetők a hím- és nőnemű ivarsejtek, majd az oogámiának, ahol a nőnemű ivarsejt sokkal nagyobb a hímneműnél és mozgásképtelen.
Egyes elképzelések szerint ezt a fejlődési mintázatot az ivaros szaporodás során a gaméták összekerülésének mechanizmusára vonatkozó fizikai korlátok alakították így.[1]
Biológiai típusok[szerkesztés]
Az izogámiának több típusa létezik. Rendelkezhet mindkét fajta gaméta ostorral, és így motilisak lehetnek. Ez a fajta izogámia algáknál, például a Chlamydomonas fajainál fordul elő.
Az izogámia másik fajtájánál egyik fajta gamétának sincs ostora. Ez az élesztőnél jellemző; az élesztő párosodási típusait rendszerint „a”-val és „α”-val jelölik „+” és „−” helyett.
Egy komplexebb megoldás a konjugáció. Ez történik egyes zöldalgákban, például a Spirogyra-ban. Ezek az algák sejtfilamentumokat növesztenek. Ha ellentétes párosodási típusú filamentumok egymás közelébe kerülnek, a sejtek a filamentumok között konjugációs csöveket formálnak. Miután a csövek kialakultak, az egyik (hímneműnek tekinthető) sejt összetekeredik és a csövön keresztüljutva egyesül a másik (nőneműnek tekinthető) sejttel, zigótát alkotva.
A gombáknál szintén előfordul a konjugáció. A járomspórás gombáknál (Zygomycota) az ellenkező párosodási típusú gombák hifái sajátos szerkezeteket, gametangiumokat formálnak a hifák érintkezési pontjánál. A gametangiumok aztán járomspórává (zygospora) olvadnak össze. Más gombák (pl. tömlősgombák) esetében az ellenkező párosodási típusú hifák összeolvadnak, de kizárólag plazmogámia, azaz sejtplazma-egyesülés történik. A két sejtmag nem olvad össze, így sejtmagpáras (kétmagvas, dikarion) sejt jön létre, amiből aztán magpáras („aszkogén”) hifa képződik. A sejtmagok összeolvadása, azaz a kariogámia a dikariotikus hifa végsejtjében megy végbe. Végül diploid sejtek (zigóták) képződnek, melyekből a sporangiumban meiózissal jönnek létre a spórák.
Az izogámiás megtermékenyülés sok esetben olyan szervezetek sajátossága, melyek ivartalan szaporodásra is képesek osztódás, sarjadzás vagy aszexuális spóraképzés útján. Az ivaros szaporodás kiváltó oka gyakran a természeti feltételek kedvezőtlen irányú változása. A megtermékenyülés után gyakran vastag falú, a kedvezőtlen időszakot átvészelő („kitartó”) zigóta jön létre, ami a körülmények kedvezőre fordulása esetén újra kihajthat.
Izogámia a szociális antropológiában[szerkesztés]
Az izogámia kifejezés az antropológia területén a hasonló társadalmi státuszú vagy kasztba tartozó személyek közötti házasságra utalhat. Gyakoribb a homogámia (lásd még: hipogámia, hipergámia) szó használata.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Dusenbery, David B. (2009). Living at Micro Scale, Chapter 20. Harvard University Press, Cambridge, Mass. ISBN 978-0-674-03116-6.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Isogamy című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.