Ivánkaszentgyörgy várkastélya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Darinko (vitalap | szerkesztései) 2020. szeptember 27., 17:25-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Ivánkaszentgyörgy várkastélya
Bedemgrad Ivankovo
Ország Horvátország
Mai településIvánkaszentgyörgy
Tszf. magasság80 m

Épült15. század
Elhagyták17. század
(lerombolták)
Állapotaterepalakzatok
Típusasíkvidéki
Építőanyagafa, föld
Elhelyezkedése
Ivánkaszentgyörgy várkastélya (Horvátország)
Ivánkaszentgyörgy várkastélya
Ivánkaszentgyörgy várkastélya
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 17′ 14″, k. h. 18° 41′ 42″Koordináták: é. sz. 45° 17′ 14″, k. h. 18° 41′ 42″

Ivánkaszentgyörgy várkastélya (horvátul: Bedemgrad Ivankovo) egy középkori várhely Horvátországban, Vukovár-Szerém megyében, Ivánkaszentgyörgy településen.

Fekvése

Ivánkaszentgyörgy központjától délkeletre a Grac utcában találhatók csekény nyomai.

Története

A várkastélyt 1453-ban említik először castellumként „Iwanka Zenth Gewrg” néven, melyre vámjával együtt Kórógyi János macsói bán tartotta jogát. 1455-ben másik fele Bothos András lányainak, Annának és Margitnak a birtoka. 1472-ben Kórógyi János fiának, Gáspárnak halálakor a királyé lett és Mátyás király monoszlói Csupor Miklósnak adta. Az ő halála után 1474-ben Dabasi Péter és testvérei kapták, majd Dabasi fiúutód nélküli halálával 1488-ban királyi adományként vingárti Geréb László, Péter és Mátyás kapták. Később Corvin Jánosé lett, majd 1503-ban Szentpéteri László, 1507-ben pedig a Nagypói és a csömöri Zay család birtoka lett. [1]

A település 1536 körül került török kézre és 150 évi török uralom után 1687-ben szabadult fel. Amikor Katzianer császári tábornagy 1537-ben rövid időre felszabadította Ivánkaszentgyörgyöt, a várat nem sikerült elfoglalnia. A várból érkező török tüzérségi tűz csaknem megsemmisítette haderőit. A 16. század második felében Ivánkaszentgyörgy a Szerémi szandzsák egyik náhije székhelye lett. 150 évi török uralom után 1687-ben szabadult fel végleg. A várkastély valószínűleg felszabadító harcok során pusztult el.

A vár mai állapota

A műholdas képek az erőd négyzet alaprajzát mutatják, melynek mérete mintegy 50-szer 50 méter. Az is látható, hogy két koncentrikus, vízzel megtöltött várárok vette körül. Sajnos nincs adatunk arról, miből épült, csak feltételezhető, hogy fából és földből készült.

Jegyzetek

  1. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.

Források