Ugrás a tartalomhoz

Isten kilencmilliárd neve

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Crimea (vitalap | szerkesztései) 2021. február 7., 10:23-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (formázás)
Isten kilencmilliárd neve
SzerzőArthur C. Clarke
Nyelvangol
Műfaj
Kiadás
Kiadás dátuma1953. február
SablonWikidataSegítség

Az Isten kilencmilliárd neve (The Nine Billion Names of God) Arthur C. Clarke 1953-ban írt sci-fi novellája. 1954-ben elnyerte a Retro Hugo-díjat, 1971-ben az Analog Science Fact & Fiction szavazásán minden idők 7. legjobb sci-fi novellájának választották. Az írás szerepel az azonos című novellagyűjteményben is.

Isaac Asimov szerint: „A […] a novella végén megtalálhatjuk a világirodalom lehető legszebb utolsó sorát (Nem, Olvasó, nem szabad előrelapozni)”.

Cselekmény

Tibeti szerzetesek egy speciálisan átalakított szuperszámítógépet vásárolnak nyomtatóval. Egy legenda szerint, ha valaki leírja Isten igazi neveit, vége lesz a világnak. (Mivelhogy a teremtett világ feladata ezen nevek felismerése és ha ez megtörténik, akkor a világ léte okafogyottá válik, tehát értelmetlen lenne továbbá fenntartani.) Hogy az állítást igazolják, elhatározzák, hogy kinyomtatják a saját, erre a célra szerkesztett kilenc elemű ábécéjük - előre definiált szabályoknak megfelelő - összes lehetséges betűkombinációját, közöttük azokat, amelyeket minden bizonnyal Isten igazi nevének tekinthetnek.

Számításaik szerint az egyébként tizenötezer évet igénylő feladat a gép segítségével mindössze száz nap alatt elvégezhető. A gép mellé két technikust is kérnek a gyártótól, akik a munka során felügyelik és szervizelik azt. Már csak egy hét van hátra a munkából, amikor a technikusok megtudják a valódi célt. Ekkor egyikük megijed, hogy a biztosra vett sikertelenségért őket fogják hibáztatni, ezért ráveszi társát, hogy szabotálják a munkát, hogy az elhúzódjon és így mire a gép végez, ők már az előre lefoglalt repülőn ülnek és így a szerzetesek dühe elől megmenekülnek.

Egy hét múltán a hazafelé úton azon töprengenek, milyen képtelen ötlet volt ez az egész a szerzetesektől. Azon gondolkodnak, hogy a számítógép valószínűleg épp ezekben a percekben nyomtatja ki az utolsó lapokat. Míg ezt végiggondolják, a csillagokat nézik: "Odafenn szépen, sorban kialudtak a csillagok."

Magyarul

  • Az Isten kilencmilliárd neve; ford. Nagy Zoltán; in: Riadó a Naprendszerben. 23 tudományos fantasztikus novella; vál. Kuczka Péter, Kulin Katalin; Európa, Bp., 1965

Külső hivatkozás