Intracelluláris tér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nem összetévesztendő az intercelluláris, jelentése „sejtek közötti” szóval.

intracelluláris tér (latin/görög) a sejtbiológiában használatos szakkifejezés, mely a sejtmembránnal körülhatárolt és a sejt alkotóelemeivel (protoplazmával) kitöltött, sejten belüli térre utal.[1]

Az intracelluláris tér egyértelműen megkülöndöztetendő az extracelluláris tértől (sejten kívüli tér). Minden élő sejtet egy kb. 5 nm vastagságú lipid kettősréteg (sejtmembrán) határol, mely ionok és víz számára csak korlátozott mértékben átjárható, így a sejten belüli és kívüli térben lévő szerves és szervetlen anyagok összetétele gyökeresen eltérő lehet. Tipikus példa erre az sejten belüli és kívüli nátrium és kálium koncentrációk különbsége, mely minden földön előforduló sejtes életformára nézve hasonló. A sejt membránjában lévő fehérje (enzim) a Na+/K+-ATPáz működése révén a sejten belüli kálium koncentráció kb. 30-szor magasabb, mint a sejten kívüli kálium koncentráció. Ezzel szemben a sejten belüli nátrium koncentráció kb. 15-ször alacsonyabb, mint a sejten kívüli nátrium koncentráció.[2][3]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Definition of Intracellular
  2. Matsudaira, Paul T.; Lodish, Harvey F.; Arnold Berk; Kaiser, Chris; Monty Krieger; Matthew P Scott; Anthony Bretscher; Hidde Ploegh. Molecular cell biology. San Francisco: W.H. Freeman (2008). ISBN 0-7167-7601-4 
  3. Benito B, Garciadeblás B, Schreier P, Rodríguez-Navarro A (2004. April). „Novel p-type ATPases mediate high-affinity potassium or sodium uptake in fungi”. Eukaryotic Cell 3 (2), 359–68. o. PMID 15075266.