Incze Sándor (orvos)
| Incze Sándor | |
| Született | 1925. augusztus 11. (98 éves) Brassó |
| Állampolgársága | román |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | orvos, orvosi szakíró |
| Iskolái | Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet (–1950) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Incze Sándor (Brassó, 1925. augusztus 11. –) erdélyi magyar orvos, orvosi szakíró.
Életútja[szerkesztés]
A sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban érettségizett (1944), oklevelét a marosvásárhelyi OGYI-ban szerezte (1950). Az orvostudományok doktora, az RSZK Akadémiája biomérnöki körének tagja. Előbb az OGYI élettani–táplálkozástani intézetében, illetve 1. számú belklinikáján dolgozott, 1954-től Brassóban főorvos, 1972-től Marosvásárhelyen a 3. számú belgyógyászati osztály tanársegédje, 1992-től adjunktusa.
Tudományos közleményei hazai román, magyar (Orvosi Szemle, Viaţa Medicală), illetve magyarországi (Orvosi Hetilap, Acta Physiologica) és belgiumi szakfolyóiratokban jelentek meg. Főleg a keringési rendszer betegségeivel foglalkozott, kiemelkednek a perifériás vérkeringést szabályozó készülékről s a levegő negatív ionjainak a szervezetre gyakorolt pozitív hatásáról szóló dolgozatai. Különleges szabályozó és negatív ionokat gyártó készüléket szabadalmaztatta.
Népszerűsítő cikkeit a táplálkozásról, fekélybetegségről, magas vérnyomásról, perifériás érártalmakról az Előre, Steagul Roşu, Brassói Lapok közölte.
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
.svg){kind=small}