Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet (röviden: MOGyFI) a mai Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGyE) jogelődje 1991-ig.

Történelmi előzmények[szerkesztés]

Az erdélyi orvosi oktatás kezdetei Mária Terézia koráig nyúlnak vissza. 1775-ben Mária Terézia orvos-sebészeti kart alapított Kolozsváron bonctan, sebészet és szülészet tanítására. Ez a kar 1817-ben önálló Orvosi-Sebészeti Tanintézetté alakult, és 1872-ig két-, három-, illetve négyéves tanidővel sebészmestereket és bábákat képezett.

1872-ben a meglévő Jogi Akadémia és az Orvosi Tanintézet, valamint a rendelkezésre álló épületek, nemkülönben ezek rangos tanári kara lehetővé tette az akkori Magyarország második egyetemének a megalakítását a mindig iskolavárosként ismert Kolozsváron 1872. május 29-én. Az egyetem négy: 1. jog- és államtudományi, 2. orvostudományi, 3. bölcsészet-, nyelv- és történettudományi és 4. matematikai és természettudományi karral alakult. A Kolozsvári Tudományegyetem 1872. november 10-én ünnepi üléssel meg is kezdte működését 253 diákkal. De az 1912–13-as iskolai évben már 2343 hallgatója volt a kolozsvári egyetemnek.

Ez az egyetem 1881. január 14-én kapta a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem nevet, és „örök időkre megalapítottnak nyilváníttatott”(9), és 1895-ben már az új központi épületben folyt a tanítás. Ekkor már a nők is beiratkozhattak az egyetemre.

A trianoni döntés folytán 1920-ban Kolozsvár Romániához került. De már „1919. május 10-én az egyetem vezetősége ultimátumot kap a megszálló román hatóságoktól, hogy a tanárok tegyenek hűségesküt a román királyra, két éven belül tanuljanak meg románul, és akkor maradhatnak. A tanárok ezt a lehetőséget egyöntetűen elvetik. Május 12-én a tanárokat és diákokat kitessékelik az utcára” (5).

Az addigi magyar nyelvű egyetem 1919. november 3-án minden felszerelésével román előadási nyelvű I. Ferdinánd Király Egyetemmé alakult. A kolozsvári professzorok többsége átmenekült Szegedre és ott kezdték meg az egyetemi munkát 1921. október 10-én a kolozsvári egyetem ideiglenes székhelyén.

A második bécsi döntés alapján 1940-ben Kolozsvár Magyarország része lett. 1940 októberében a szegedi egyetem kettévált, egyik része visszatelepült Kolozsvárra, mint M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem, így az orvosi kar is. A másik része maradt Szegeden önálló egyetemként, mint Horthy Miklós Tudományegyetem.

A háborús viszonyok alatt 1944-ig működött ez az egyetem Kolozsvárott. Annak ellenére, hogy elrendelték az egyetem kitelepítését 1944 augusztusában, az egyetem helyben maradt és a karok folytatták a munkát óvóhelyeken is a bombázások alatt, biztosítva a magyar nyelvű felsőoktatást Kolozsváron. A Kolozsvári M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem 1944 októberétől Kolozsvári Magyar Egyetemmé alakult

A II. világháború után Kolozsvár visszakerült Romániához. „Az M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem 1945 májusában jogutód nélkül megszűnik, amikor román királyi rendelettel létrehozzák a magyar nyelvű állami egyetemet Kolozsváron”(5). 1945. június 1-jén megalakul a Kolozsvári Magyar Oktatási Nyelvű Állami Egyetem, négy: irodalom- és bölcsészettudományi, természettudományi, orvostudományi és jog-közgazdaságtudományi karral. A Kolozsvári Magyar Egyetem 15 megmaradt tanára itt tovább oktatott és a magyar diákság is itt folytatta tanulmányait.

Ez az egyetem 1945. december 14-én felvette a nagy matematikus, Bolyai János nevét, így jött létre a Kolozsvári Bolyai Egyetem. Az 1948-as tanügyi reform egyik pozitívuma volt, hogy ezután nemcsak az elméleti liceumok, hanem a szakmai líceumok végzettjei is felvételivizsgát tehettek az az egyetemeken. Előző időkben ez lehetetlen volt.

A második bécsi döntés miatt Szebenbe és Temesvárra költözött I. Ferdinánd Király Egyetemet visszatelepítették Kolozsvárra a kolozsvári magyar nyelvű egyetem épületeibe. Ennélfogva az orvosi karnak nem jutott épület. Ezért kellett a magyar nyelvű orvosi oktatást Marosvásárhelyen (a város szerencséjére) kialakítani.

Az átköltözés Marosvásárhelyre nagy nehézségek árán sikerült, a megállapodás szerinti anyagi eszközök 50%-a helyett csak 25%-kal. Dóczy Pál, Pápai Zoltán és Henter Kálmán voltak az első honfoglalók, velük együtt adminisztrációs személyzet is érkezett.

Az egyetem működésének megszervezése az alapító atyáknak súlyos nélkülözések közepette folytatott gigászi munkájába került, de végül is a Kolozsvári Bolyai Egyetem marosvásárhelyi orvosi karán 1946. február 9-én megkezdődött az oktatás.

Az 1948. évi oktatási reform során a Marosvásárhelyen működő orvosi kar önállóságot kapott, elszakadt a Kolozsvári Bolyai Egyetemtől, és felvette a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Felsőoktatási Intézet (MOGyFI) nevet (románul: Institutul de Medicină și Farmacie Tg. Mureș, rövidítve: IMF Tg. Mureș).

Az MOGyFI 1962-ben kétnyelvű, magyar és román oktatási nyelvű lett (ennek törvényi nyomát a Monitorul Oficialban – Hivatalos Közlöny – nem találták).

Az MOGyFI rektorai 1948 és 1989 között[szerkesztés]

Csőgör Lajos 1945–1949; Feszt György id. 1949–1952; Székely Károly 1952; Andrásofszky Tibor 1953–1964; Csőgör Lajos 1964–1967; Puskás György 1967–1976; László János 1976–1984; Emilian Gh. V. Bancu 1984–1989; Ion Pascu 1989–.

Az Intézet tanárai, tanszékvezetői és kutatói 1960-ban[szerkesztés]

Ádám Lajos
Albert Levente
Ander Zoltán
Andrásofszky Tibor
Balássy Péter
Balogh Éva
Balogh László
Barabás Béla
Barbu Romul Zeno
Bartel György
Benedek Imre
Bedő Károly
Bírek László
Boga Kálmán
Borbély Attila
Borbáth Endre
Boér László
Bukaresti László
Csegedi G. Jolán
Csiky Kálmán
Csizér Zoltán
Csőgör Lajos
Dóczy Pál
Domokos Lajos
Dudutz Gyöngyi
Dusa Silvia
Eperjessy Anna
Farkas Imre János
Fazakas Béla
Feszt György
Fodor Ferenc
Formanek Gyula
Füzi József
Gáll Gyula
Goinea Teodor
Grépály András
Gündisch Mihály
Guzner Miklós
Gyergyay Ferenc Pál
Hankó Zoltán
Hirsch Aliz
Horváth Endre
Horváth Miklós
Ieremia Lucian
Ionescu Mihail
Kakuts András
Kelemen László
Keresztessy Koszta Árpád
Kincses Ajtay Mária
Kiss Árpád
Kolumbán Miklós
Kótay Pál
Kopp Elemér
Kovács Endre
Krepsz Iván
László János
Lázár László
Lőrincz Ernő András
Máthé Ákos
Maros Tibor
Mártha Papp Ilona
Mártonfi László
Mátyás Mátyás
Miskolczy Dezső
Módy Jenő
Mózes Magda
Molnár Vince
Mühlfay László
Naftali Zoltán
Niculescu Dorin
Olosz Egon
Orbán János
Pap Zoltán
Pápai Zoltán
Puskás György
Rácz Kotilla Erzsébet
Rácz Gábor
Rákosfalvy Zoltán
Sabadeanu Vasile
Seres-Sturm Lajos
Seridon Gavril
Sipos Emese
Soós Pál
Spielmann József
Steinmetz József
Szabó Béla
Szabó Endre
Szabó István
Száva János Zoltán
Székely Károly
Szentkirályi István
Szentpétery József
Székely Melinda Gyöngyi
Toró Árpád
Tóth Katalin Tünde
Tőkés Béla
Újváry Imre
Vécsei Károly
Vendég Vince
Veress Albert

Víruskutató Laboratórium[szerkesztés]

A kutatórészleg 1955-ben alakult Víruskutató Laboratórium néven. Munkatársai:

Vendég Vince professzor
Ábrahám Sándor főkutató
Blazsek Vladimir Sándor főkutató
Mogyorós Vilmos kutató

(A részleg megszűnt 1988-ban az utolsó kutató külföldre távozása után.)

Források[szerkesztés]

Csőgör Lajos, A marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés 50 éve. 9–26 old.,Teleki László Alapítvány, Budapest, kb. 1996
Puskás György, A marosvásárhelyi magyar nyelvű orvos- és gyógyszerészképzés 50 éve. 27–36 old., Teleki László Alapítvány, Budapest, kb. 1996
Szöllősi Árpád, A marosvásárhelyi orvosi és gyógyszerészeti egyetem 1945–2006. Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2009
Gaal György, Kis kolozsvári egyetemtörténet. Erdélyi Gyopár, 2006/5. http://www.erdelyigyopar.ro/2006-5/652-kis-kolozsvari-egyetem-tortenet^{[halott link]}.
Horváth Andor, Kolozsvári magyar egyetem. Dokumentumok. Viták, vélemények. https://web.archive.org/web/20141005192722/http://www.hhrf.org/korunk/9912/12k15.htm
Makkai László, A Kolozsvári M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem Története 1872–1919. http://www.adatbank.transindex.ro/html/alcim_pdf9458.pdf
Incze Miklós, Magyar történet- és társadalomtudományi műhelyek a kolozsvári magyar egyetemen (1940–1949). http://eda.eme.ro/bitstream/handle/10598/25386/EM_1997_34__008_Incze_Miklos-Magyar_tortenet_es_tarsadalomtudomanyi.pdf?sequence=1
Bisztray Gyula, Szabó T. Attila, Tamás Lajos (szerk.), Az erdélyi egyetemi gondolat és a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem története. ://adatbank.transindex.ro/cedula.php?kod=113
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kolozsv%C3%A1ri_Magyar_Kir%C3%A1lyi_Ferenc_J%C3%B3zsef_Tudom%C3%A1nyegyetem0