INCOTERMS
Az INCOTERMS (International Commercial Terms – Nemzetközi Kereskedelmi Feltételek) a külkereskedelem legismertebb szokványa. Az alábbi leírás az Incoterms 2000 szabályait foglalja össze. A legújabb, Incoterms 2020-as szabályok és klauzulák eltérnek az alábbiaktól.[1]
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
Története
A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce, ICC) 1936-ban hozta létre ezeket a nemzetközi kereskedelemben alkalmazandó standardokat.
A nemzetközi fejlődést követve az ICC 1953-ban, 1967-ben, 1980-ban, 1990-ben, és kétéves előkészület után, 2000. január 1-jén léptette életbe a 2000-es változatot.
Az Incoterms 2000 eltérései a régebbi klauzuláktól:
- Az FAS paritás esetében az eladó kötelezi magát az árunak a kiszállításig való bérmentesítésére (régebbi klauzulák szerint ez a vevő feladata volt).
- A DEQ paritás esetében a vevő vállalja az importtal kapcsolatos formalitásokat, vámmal és egyéb költségekkel egyetemben.
- Az áru ki- és berakodásának helyét szabályozza újra az FCA paritás meghatározás.
Fontos tudni, a szokvány csak kifejezett kikötés esetén érvényesül, tehát a szerződésben pontosan kell arra hivatkozni. (például FOB Hamburg INCOTERMS 2000.). A szokvány nem jogszabály, így nem veszti hatályát, azaz ma is érvényes az 1936-os Incoterms - ha arra hivatkoznak.
Célja
Az INCOTERMS létrehozásának célja egy egységes szabályozás megteremtése volt, amely az eladó és a vevő jogait szabályozza a nemzetközi szállítási szerződésekben, úgynevezett klauzulák formájában. A szokvány nem jogszabály, ezért csak azáltal lép életbe, hogy a szerződő felek elfogadják. A szokvány használata az export-import ügyletek során nem kötelező; jelentősége abban áll, hogy a szerződésekben nem kell részletesen szabályozni a szállítási feltételeket, elég utalni a megfelelő INCOTERMS klauzulára. (Például az áraink EXW Hannover értendők).
Az INCOTERMS-et felhasználják a statisztikai adatszolgáltatások egyértelművé tételére is. Az EU-ban szokásos külkereskedelmi statisztikákban export esetében a FOB-értéket, import esetében a CIF értéket kell feltüntetni. A Nemzetközi Valutaalap módszertana szerint a fizetési forgalom statisztikáknál az export és import esetében is a FOB értéket kell feltüntetni.
Az INCOTERMS minden klauzulája az eladó és a vevő kötelezettségeit is tartalmazza 10 – 10 pontban.
Az INCOTERMS 2000-nek 13 klauzulája van. A klauzulákat 3 betűvel jelölik, hozzátéve az értelmezéshez szükséges megnevezést, amely a klauzula fajtája szerint lehet az indítási hely, az érkezési hely, vagy a berakodási hely.
A klauzulák a következők alapján különböztethetők meg:
- költségmegosztás az eladó és a vevő között
- a kárveszély, a kockázat megosztása az eladó és a vevő között
A klauzulák fajtái a költség átszállása alapján
Ha a költség ugyanott száll át az eladóról a vevőre, ahol a kockázat, akkor a klauzula 1 pontos.
Ha a költség és a kockázat átszállása szétválik, akkor a klauzula 2 pontos.
A klauzulák fajtái a fuvarozási mód alapján
Az alkalmazott fuvarozási mód alapján a klauzulák lehetnek tengeri vagy belvízi klauzulák, vagy pedig multimodális klauzulák. A multimodális klauzulákat többféle fuvarozási és különböző összekapcsolódási módok esetén alkalmazzák.
Incoterms klauzulák
Habár 2011. január 1-jétől hivatalos a 2010-es Incoterms, a 2000-es nem vesztette el érvényességét, mert a szerződő felek szabadon dönthetnek, hogy melyik kiadásra hivatkoznak a szerződésben. 2020 január 1-től az Incoterms 2020 is érvényes, de a korábbiakra is lehet (és szoktak is) hivatkozni szerződéskor.
Klauzulák
A 13 klauzula az eladó kötelezettségének és kockázatának a sorrendjében:
"E" csoport: induló
EXW – Exworks (gyárból)
Az eladó saját telephelyén köteles az árut megfelelően csomagolva (a megfelelő olyan csomagolás jelent, amely biztosítja az áru épségben történő megérkezését), számlázva a vevő rendelkezésére bocsátani. Nem köteles felpakolni a vevő által biztosított járműre és nem feladata az exportra történő vámoltatás, de a vevő kérésére, költségére, kockázatára gondoskodni köteles a szállítóeszközbe berakodásról, illetve segítséget kell adnia az áru exportálásához szükséges okmányok megszerzéséhez. A költség és a kockázat a gyártól a vevőt terheli, ezért ez 1 pontos, multimodális klauzula.
"F" csoport: főfuvarozás nincs fizetve
Az f csoportba tartozó záradékok közös jellemzője, hogy a költségek és a kockázatok egyaránt az áru főfuvarozónak való átadásakor szállnak át az eladóról a vevőre, tehát a klauzulák egypontosak.
FCA – Free Carrier (költségmentesen a fuvarozónak átadva)
Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára a vevő által megjelölt fuvarozóhoz eljuttatni és neki fuvarozás céljára átadni. Ez a klauzula közúti, vasúti és légi fuvarozás esetén alkalmazható. A költség és a kockázat a megadott földrajzi ponton az árunak a fuvarozó részére történő átadása után a vevőt terheli, ezért ez 1 pontos, multimodális klauzula.
Az eladó kötelezettségei:
- Elszállítani az árut a megjelölt helyre és a vevő által megjelölt szállítmányozó rendelkezésére bocsátani.
- Beszerezni minden exportengedélyt, hatósági felhatalmazást és exportra elvámoltatni
A vevő kötelezettségei:
- Gondoskodni a fuvareszközről, megkötni a szállítmányozási szerződést és kifizetni a fuvardíjat, értesíteni az eladót a fuvarozó nevéről, a szállítás módjáról, az átadás napjáról/határidejéről, helyéről.
- Be kell szereznie az importhoz szükséges engedélyeket, importvámkezelés elvégzése.
FAS – Free Alongside Ship (költségmentesen a hajó oldala mellé)
Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára az indulási kikötőbe eljuttatni és a hajó hosszanti oldala mellett úgy elhelyezni, hogy az a hajóra közvetlenül berakható legyen. Költség és kockázat az elhajózási kikötő rakpartjától a vevőt terheli, ezért ez 1 pontos, tengeri klauzula.A 2000-es INCOTERMS szerint export célú vámkezelés az eladó feladata.
Az eladó kötelezettségei:
- Árut a megjelölt elhajózási kikötőben a szállító hajó oldalához, illetve a hajó nyílt vízi rakodása esetén az átrakó vízi járműre költségmentesen elhelyezni.
- Értesíteni a vevőt a leszállításról, okmányt szolgáltatni, ami igazolja az áru átadása meghatározott módon megtörtént
A vevő kötelezettségei:
- Megkötni a szállítmányozási szerződést és kifizetni a fuvardíjat, értesíteni az eladót a hajó nevéről, rakodóhelyről, szállítási határidőről.
- Importengedély vagy hatósági hozzájárulás beszerzése, import vámkezelés
FOB – Free on Board (költségmentesen a hajó fedélzetén)
Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára az indulási kikötőbe eljuttatni és a hajó fedélzetén a vevő rendelkezésére bocsátani. Amikor az áru áthalad a hajó korlátja felett, az összes költség és kockázat átszáll a vevőre, ezért ez 1 pontos, tengeri klauzula.
Az eladó kötelezettségei:
- A vevő által megnevezett elhajózási kikötőben a hajó fedélzetén átadni az árut.
- Értesíteni a vevőt, hogy az árut a hajó fedélzetére leszállította, kiállíttatani a hajóraklevelet, ezzel igazolja, hogy a fuvarozó átvette az árut.
A vevő kötelezettségei:
- Saját költségére szerződik az áru elszállítására a megnevezett kikötőből, értesítést küldeni az eladónak az átadás helyéről, idejéről.
"C" csoport: főfuvarozás fizetve
Közös ismérve, hogy a főfuvarozás lebonyolítása vagy megszervezése és díjának kifizetése az eladó feladata.
CFR – Cost and Freight (költség és fuvardíj fizetve)
Az eladó köteles az árut saját költségére az érkezési kikötőbe eljuttatni, a kockázat és az áru feletti tulajdonjog azonban az indulási kikötőben, amikor az áru áthalad a hajó korlátja felett, átszáll a vevőre, ezért ez 2 pontos, tengeri klauzula.
Az eladó kötelezettségei:
- Rendeltetési kikötőig viseli a fuvardíjat és köteles a berakodási költséget és a kirakodó kikötőben felmerülő költségeket megfizetni, ha azt is tartalmazza az fuvardíj.
- Export engedély beszerzése, export célú vámkezelés.
- Kockázatviselés, amíg az áru át nem halad az elhajózási kikötőben a hajókorlát felett
A vevő kötelezettségei:
- Átvenni az árut leszállításkor, amikor az eladó átadja neki a számlát és a fuvarlevelet, amely az „árut képviseli”.
- Megfizetni a kirakodási költséget amennyiben azt nem tartalmazza a fuvardíj.
- Import engedélyek beszerzése, importra történő vámkezelés.
Költség átszállás helye (eladóról vevőre): rendeltetési kikötő. Kockázat és tulajdonjog átszállás helye (eladóról vevőre): elhajózási kikötő hajókorlát felett.
CIF – Cost Insurance and Freight (költség, biztosítás és fuvardíj fizetve)
2 pontos, tengeri klauzula. Annyiban különbözik a CFR-től, hogy az eladó nemcsak a költséget viseli a rendeltetési kikötőig, hanem a biztosítási díjat is.
- Az eladó a saját költségén köti, de a vevő a kedvezményezett.
- A biztosítás a legkisebb fedezetre szól, a szerződéses ár 110%-ára nyújt fedezetet.
- Az eladó plusz kötelezettsége a biztosítási kötvény (értékpapír)átadása a vevőnek.
CPT – Carriage Paid to … (fuvarozás fizetve valameddig)
Az eladó köteles az árut saját költségére a vevő által megjelölt rendeltetési helyre eljuttatni. A kockázat a vevőt terheli attól kezdve, hogy az eladó az árut az első fuvarozónak átadja, ezért ez egy 2 pontos, multimodális klauzula. Kockázatos, mert ha az eladó rosszabb állapotban lévő hajót választ és az áruval történik valami, akkor az a vevőt terheli.
Az eladó kötelezettségei:
- Megkötni a szállítmányozási szerződést és kifizetni a megállapodás szerinti helyig a fuvardíjat.
- Export engedély beszerzése, export célú vámkezelés.
A vevő kötelezettségei:
- Minden vám, adó és importból származó hatósági díj fizetése
Költség átszállás helye (eladóról vevőre): megnevezett rendeltetési helyig.
Kockázat átszállás helye (eladóról vevőre): az első fuvarozónak történő átadás után.
CIP – Carriage Insurance Paid to… (fuvarozás, biztosítás fizetve valameddig)
Az eladó köteles az árut saját költségére a rendeltetési helyre eljuttatni. A kockázat az első fuvarozótól kezdve a vevőt terheli. Az eladó biztosításra kötelezett. Ez egy 2 pontos, multimodális klauzula. Annyiban különbözik a CPT-től, hogy az eladó nem csak a költséget viseli a rendeltetési kikötőig, hanem a biztosítási díjat is. A biztosítás a legkisebb fedezetre szól, a szerződéses ár 110%-ára nyújt fedezetet.
"D" csoport: érkező
Az ide tartozó paritásokat néha érkezési szokványoknak is nevezik, mert a teljesítés helye és a fuvarparitás a főfuvarozás végét jelentő kikötő, ország vagy telephely.
DAP - Delivered at Place (átadás a megjelölt helyen, a vevő oldalán)
Az eladó teljesít, amikor a meghatározott célállomáson a vevő rendelkezésére bocsátja a beérkező szállítóeszközből kirakható küldeményt. Eddig minden kockázatot az eladó visel. Amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, az eladó nem jogosult az áru célállomáson történő kirakodása során felmerült költségei megtérítését követelni a vevőtől. DAP paritás szerint a feladó intézi az export engedélyeket, azonban az importengedélyek beszerzése, a vámfizetés, illetve az import vámügyintézés a címzett feladata. Ha a felek úgy állapodnak meg, az eladó feladata lehet az import engedélyek beszerzése, a vámfizetés, és vámügyintézés is, akkor a DDP klauzulát kell alkalmazni.
DAF – Delivered at Frontier (határra szállítva)
Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára a szerződésben megjelölt határig eljuttatni és a vámhatár előtt a vevő rendelkezésére bocsátani. A vámmal kapcsolatos költségek a vevőt terhelik. Ez egy 1 pontos, multimodális klauzula.
Az eladó kötelezettségei:
- Leszállítani az exportálásra elvámolt árut a megegyezés szerinti határra (a megjelölt határpontra).
- Átadni a vevőnek azokat a dokumentumokat, amellyel átveheti az árut a határon (pl: szállítmányozási dokumentum vagy raktározási bizonyítvány).
A vevő kötelezettségei:
- Átvenni az árut a megállapodás szerinti határon (a megjelölt határponton).
- Beszerezni az importengedélyt és kifizetni az importilletékeket.
Költség és kockázat átszállás helye (eladóról a vevőre): a megnevezett határ "innenső" oldala.
DES – Delivered ex Ship (leszállítva hajóról történő átadással)
Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára az érkezési kikötőbe eljuttatni és a hajó fedélzetén a vevő rendelkezésére bocsátani. A kirakodás költsége és kockázata a vevőt terheli. Ez egy 1 pontos, tengeri klauzula.
Az eladó kötelezettségei:
- A rendeltetési kikötőben az árut import vámoltatás nélkül a fedélzeten a vevő részére bocsátani.
- Átadni a vevőnek azokat a dokumentumokat, amelyek lehetővé teszik számára az áru átvételét a hajótól (fuvarlevél vagy szállítólevél).
A vevő kötelezettségei:
- Átvenni az árut a hajón, a rendeltetés szerinti kikötőben, kirakodás a rendeltetési kikötőben a hajóról.
- Import vámkezelés.
DEQ – Delivered ex Quay (leszállítva rakparton történő átadással)
Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára az érkezési kikötőbe eljuttatni és a kikötő rakpartján a vevő rendelkezésére bocsátani. A vámkezeléssel kapcsolatos költségek és terhek a vevőt terhelik. Ez egy 1 pontos, tengeri klauzula.
Az eladó kötelezettségei:
- A megjelölt rendeltetési kikötőben a rakparton át kell adnia az árut, a rakpartra rakodásig az összes költséget és kockázatot az eladó viseli.
- Átadni a vevőnek azokat a dokumentumokat, amellyel átveheti a rakparton az árut (pl: szállítólevél).
- 2000-es INCOTERMS szerint rakparton átadva vámfizetés nélkül
A vevő kötelezettségei:
- Incoterms 2000 szerint importra történő vámkezelés és minden egyéb költség, ami az importtal jár a vevő kötelezettsége
Költség és kockázat átszállás helye (eladóról a vevőre): a rendeltetési kikötőben a rakparton.
2011. január elsejével a DEQ (leszállítva rakparti átadással) klauzulát a DAT (terminálhoz szállítva) váltja fel. A DAT klauzula esetében az eladó akkor teljesíti a kötelezettségét, amikor a meghatározott terminálon, kikötőben, vagy célállomáson a vevő rendelkezésére bocsátja a beérkező szállítóeszközből kirakodott árut. Fontos megjegyezni, hogy a DAT alkalmazása esetén az eladónak kell intéznie az exportengedélyezést, de nem feladata az import engedélyek beszerzése, a vámfizetés, illetve az import vámügyintézés.
DDU – Delivered Duty Unpaid (leszállítva vámfizetés nélkül)
Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára a szerződésben megjelölt rendeltetési helyre eljuttatni. Minden költséget és kockázatot köteles viselni, az import vám kivételével. Ez egy 1 pontos, multimodális klauzula.
Az eladó kötelezettségei:
- A megnevezett rendeltetési helyig leszállítja az árut, viseli a kockázatot és minden költséget.
A vevő kötelezettségei:
- Kifizetni az importtal kapcsolatos illetékeket és adókat.
Költség és kockázat átszállás helye (eladóról a vevőre): az importőr országában megnevezett rendeltetési hely.
DDP – Delivered Duty Paid (leszállítva vámfizetéssel)
Az eladó köteles az árut saját költségére és kockázatára a rendeltetési helyre eljuttatni, minden költséget és kockázatot viselni, beleértve a vámot is. Ez egy 1 pontos, multimodális klauzula.
Az eladó kötelezettségei
- Viseli az összes költséget és kockázatot a megnevezett rendeltetési helyig.
- Importra vámolás
Az eladó fizetési felelőssége
Az "E" mutatja az eladó felelősségét az adott szolgáltatásnál ami beletartozik az árba, a "V" mutatja a vevő felelősségét. Amennyiben a szerződés nem tartalmazza a biztosítást, akkor ez a felelősség a vevőt terheli.
Berakodás | Export- fizetés | Fuvarozás az exportőr telephelyére | Kirakodás az indulási kikötőben | Rakodási költségek az indulási kikötőben | Fuvarozás az érkező kikötőbe | Rakodási költségek az érkező kikötőben | Kirakodás az érkező kikötőben | Fuvarozás a célállomásra | Biztosítás | Vámkezelés | Adózás | |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
EXW | V | V | V | V | V | V | V | V | V | V | V | V |
FCA | E | E | E | V | V | V | V | V | V | V | V | V |
FAS | E | E | E | E | V | V | V | V | V | V | V | V |
FOB | E | E | E | E | E | V | V | V | V | V | V | V |
CFR | E | E | E | E | E | E | E | V | V | V | V | V |
CIF | E | E | E | E | E | E | V | V | V | E | V | V |
CPT | E | E | E | E | E | E | E | E | E | V | V | V |
CIP | E | E | E | E | E | E | E | E | E | E | V | V |
DAF | E | E | E | E | E | E | V | V | V | V | V | V |
DES | E | E | E | E | E | E | V | V | V | V | V | V |
DEQ | E | E | E | E | E | E | E | V | V | V | V | V |
DDU | E | E | E | E | E | E | E | E | E | E | V | V |
DDP | E | E | E | E | E | E | E | E | E | V | E | E |
Incoterms 2010
Az Incoterms 2010[1] 2011. január 1-jétől lépett életbe: bizonyos klauzulákat eltöröltek, illetve újakat hozzáadtak, valamint a csoportosításuk is megváltozott.[2]
A DAF (határra szállítva), a DES (leszállítva hajóról történő átadással) és a DDU (leszállítva vámfizetés nélkül) klauzulákat egyetlen szabály, a DAP (helyszíni kiszállítás) váltja fel. A DAP esetében az eladó akkor teljesíti a szállítást, amikor a meghatározott célállomáson a vevő rendelkezésére bocsátja a beérkező szállítóeszközből kirakodható árut. A megjelölt helyre történő kiszállítás összes kockázatát az eladó viseli. A klauzula alkalmazása esetén az eladónak kell intéznie az exportengedélyezést, de nem feladata az import engedélyek beszerzése, a vámfizetés, illetve az import vámügyintézés.
A DEQ (leszállítva rakparti átadással) klauzulát a DAT (terminálhoz szállítva) váltja fel. A DAT klauzula esetében az eladó akkor teljesíti a kötelezettségét, amikor a meghatározott terminálon, kikötőben, vagy célállomáson a vevő rendelkezésére bocsátja a beérkező szállítóeszközből kirakodott árut. Fontos megjegyezni, hogy a DAT alkalmazása esetén az eladónak kell intéznie az exportengedélyezést, de nem feladata az import engedélyek beszerzése, a vámfizetés, illetve az import vámügyintézés.[3]
Incoterms 2020
2019 utolsó negyedévében új Incoterms megjelenése várható, 2020 január elsejei hatálybalépéssel.[4] Az ICC Incoterms 2020 Fogalmazó Bizottsága (Drafting Group) jogászokból, szállítmányozókból, és vállaltok képviselőiből áll a világ minden tájáról, de főleg Európából, Kínából, és Ausztráliából.[5][4]
Jegyzetek
- ↑ a b International Chamber of Commerce – Incoterms 2010
- ↑ Incoterms2010 – YouTube
- ↑ http://beszerzes.hu/2011/03/17/incoterms-2010-miben-valtozott/
- ↑ a b Llamazares, O., Incoterms 2020: Main Changes, accessed 25 February 2018
- ↑ ICC, Incoterms rules history, accessed 3 June 2018