III. Albert brandenburgi választófejedelem

III. Albert brandenburgi választófejedelem
Született	1414. november 9. Tangermünde
Elhunyt	1486. március 11. (71 évesen) Frankfurt am Main
Állampolgársága	brandenburgi
Házastársa	Margaret of Baden (1446 – 1457. október 24.) Szász Anna (1458. november 12. – 1486. március 11.)
Gyermekei	I. János brandenburgi választófejedelem Ursula of Brandenburg, Duchess of Münsterberg-Oels Elisabeth of Brandenburg, Duchess of Württemberg Margaret of Brandenburg II. Frigyes brandenburg-ansbach-kulmbachi herceg Amalie of Brandenburg Brandenburgi Borbála magyar királyné Sibylle of Brandenburg Sigismund, Margrave of Bayreuth Dorothea von Brandenburg Elisabeth of Brandenburg Anastasia von Brandenburg Wolfgang von Hohenzollern Friedrich von Hohenzollern Anne von Hohenzollern Albrecht von Hohenzollern Georg von Hohenzollern Magdalene von Hohenzollern Albrecht von Hohenzollern
Szülei	Elisabeth of Bavaria, Electress of Brandenburg I. Frigyes brandenburgi választófejedelem
Foglalkozása	uralkodó
Tisztsége	választófejedelem
Kitüntetései	Szent Sír Lovagrend tagja
Sírhelye	Heilsbronn Abbey
III. Albert brandenburgi választófejedelem aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz III. Albert brandenburgi választófejedelem témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

III. Albert vagy Albert Achilles (Tangermünde, 1414. november 9. – Frankfurt am Main, 1486. március 11.) brandenburgi választófejedelem 1470-től haláláig.

Élete

I. Frigyes brandenburgi választófejedelem és Bajorországi Erzsébet fiaként született Tangermündében 1414-ben. Lovagi neveltetést kapott Luxemburgi Zsigmond német király udvarában, ott kapta szépsége, erőssége, lovagi játékokban való ügyessége miatt az Akhilleuszhoz való hasonlítást. 1435-ben a Szentföldre zarándokolt, 1440-ben – édesapja halála után – az ansbachi területeket örökölte. Albert egyike volt annak a kevés fejedelemnek, akik a birodalmi gyűléseken az új, de gyengekezű III. Frigyes német-római császárt támogatták. Tette számítással volt magyarázható, ugyanis meg akarta kapni a frank hercegséget. Célja nem teljesen valósult meg, mindössze János bátyja 1464-es halála után Brandenburg–Bayreuthot; választófejedelem bátyjától, Frigyestől szerződés útján a Hohenzollern család Frankföld hercegségi birtokait nyerte el.

1470-ben Frigyes lemondott a Brandenburgi Választófejedelemség éléről, így Albert öregkorára végül annak is az uralkodója lett. 1472-ben Pomerániával kapcsolatban fogalmazott meg – később sikertelen – jogi igényeket. I. Mátyás magyar királyunk és III. Frigyes császár Csehország ellenes háborújában Albert kezdetben a huszita Podjebrád György királyt támogatta. Tettéért 1466-ban II. Pál pápa kiátkozta a katolikus egyházból. 1470-ben Albert felhagyott György támogatásával, a pápa pedig felmentette az átok alól.

Albert 1473-ban adta ki az úgynevezett Dispositio Achillea-t, amelyben kimondta a mindenkori örökösödésre vonatkozólag Brandenburg feloszthatatlanságát, a frank birtokoknak pedig legfeljebb két részre való darabolását. 1474-ben – miután Brandenburgot János nevű fiára bízta – Merész Károly burgundiai herceg ellen vezette Frigyes császár seregeit, de sikereket nem ért el a háborúban. A választófejedelem pozitív személyként élt népe köztudatában, mert fényes udvartartása és háborúi ellenére nem hagyott adósságot utódaira, viszont halálakor a kincstár meg volt töltve pénzzel.

Albert 70 éves kora fölött járt már, amikor 1486 tavaszán Frankfurt am Mainban elhunyt. Utóda fia, János lett.

Források

• Bokor József (szerk.). Albrecht (9), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 

Lásd még

• Poroszország és Brandenburg uralkodóinak listája

Előző uralkodó:
II. Frigyes

Brandenburg választófejedelme
1470 – 1486
Hohenzollern

Következő uralkodó:
I. János