II. Szenuszert piramisa
| Felragyogó piramis | |
| Elhelyezkedése | |
 Felragyogó piramis
Pozíció Egyiptom térképén
| |
 é. sz. 29° 14′ 10″, k. h. 30° 58′ 14″Koordináták: é. sz. 29° 14′ 10″, k. h. 30° 58′ 14″ |
II. Szenuszert 48,65 m magas piramisának neve: Felragyogó piramis (Szenuszert megjelenik). A piramis és a hozzá tartozó sírváros a Fajjúm-oázishoz tartozó Hawara-medence bejáratánál épült, a mai El-Lahún település (az egykori Káhún) közelében. Ez az egyik legjobban tanulmányozható téglapiramis.
A Középbirodalom idején (legalábbis I. Amenemhattól) szokásos téglapiramisok — amint ezt gyűjtőnevük is mutatja — az Óbirodalom kőpiramisaitól alapvetően eltérő módon, vályogtéglából épültek. Ennek megfelelően szerkezetük is alapvetően eltér a kőpiramisokétól.
Alapterülete (akárcsak a Középbirodalom többi piramisáé) 105 m x 105 m (105 m = 200 egyiptomi könyök). Alapja szálkőzet: a sárga mészkőtömb felszínét elegyengették. A vályogtéglából készült építmény kőborítását nagyrészt a XIX. dinasztia idején hordták el II. Ramszesz egy építkezéséhez.[1]
A bejárattól folyosó vezet egy előkamráig, onnan újabb, fokozatosan emelkedő folyosó a sírkamra előtti helyiségig. Itt kilencven fokban balra elfordulva juthatunk magába a sírkamrába, amely a piramis délkeleti részében található. Nyugati végében van a vörös gránit szarkofág, ami előtt alabástrom áldozati asztal állt. A helyiség délkeleti sarkából rövid folyosó vezet egy kis oldalkamrába, ahol megtalálták valaki (feltehetően a fáraó) lábcsontjait. A sírkamra északnyugati sarkából induló folyosó a sírkamrát körbefutva az előszobát a sírkamrával összekötő folyosóba torkollik, szimbolikus szigetté változtatva a sírkamrát.[1]
Elsőként Richard Lepsius expedíciója vizsgálta meg az 1840-es években, majd részletesen Flinders Petrie tárta fel. A sírt már az ókorban kirabolták, ennek ellenére a bejárat megtalálása hónapokba telt a régészeknek, mert építői ügyesen elrejtették a piramis melletti udvar kövezete alá.[1]
1889-ben Flinders Petrie II. Szenuszert sírjának egy elárasztott helyiségében talált egy ureuszt, ami eredetileg a fáraó temetkezési kellékei közé tartozhatott.[2] Ez ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található. A közelben megtalálták egyik lánya, Szithathorjunet sírját is, benne számos ékszerrel, köztük melldíszekkel és egy diadémmal.
Galéria[szerkesztés]
-
A piramis és folyosói -
II. Szenuszert halotti kamrája -
A piramis keleti oldala -
Szerkezeti rekonstrukció -
A piramis bejárata
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Alan Winston: The Pyramid of Senusret II at Lahun in Egypt
- ↑ Clayton, p.80
Források[szerkesztés]
- Hajnóczy Gyula: Az egyiptomi építészet. In: Hajnóczy Gyula: Az építészet története — Ókor. Második kiadás, Tankönyvkiadó Bp., 1969, p. 71–170.