II. Borisz bolgár cár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
II. Borisz
22 Boris II.JPG

Bolgár cár
Uralkodási ideje
969 – 971
Elődje I. Péter
Utódja Roman
Életrajzi adatok
Született
931
Elhunyt
977
Bizánci Birodalom
Édesapja I. Péter
Édesanyja Irina

II. Borisz (bolgárul: Борис II), (kb. 931977) bolgár cár 969-től 971-ig. Rövid uralkodása alatt arra törekedett, hogy megőrizze országa függetlenségét a Bizánci Birodalom és a Kijevi Rusz befolyásával szemben[1].

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Péter bolgár cár és I. Rómanosz bizánci császár lánya, Mária gyermekeként született 931-ben. Életéről semmit nem lehet tudni 968-ig, amikor túszként II. Niképhorosz bizánci császár udvarába került, a Bizánci Birodalom és a Bolgár Cárság közti béke zálogaként. 969-ben azonban I. Szvjatoszláv kijevi fejedelem serege legyőzte a bolgárokat, ezért I. Péter cár lemondott a hatalomról és szerzetes lett, ezért Borisznak haza kellett utaznia, hogy átvegye a hatalmat. Ióannész Szkülitzész krónikája szerint azonban azért is kénytelen volt minél hamarabb elhagyni Bizánc területét, mert belekeveredett egy macedóniai felkelésbe.

Borisz Szvjatoszláv szövetségese lett és a kijeviek, valamint a magyarok és besenyők szövetségében megtámadta Bizáncot. A bizánciak azonban 970-ben az arkadiopoliszi csatában győzelmet arattak, majd ellentámadásba lendültek és ostrom alá vették az akkori bolgár fővárost, Preszlavot. A kijevi-bolgár csapatok sokáig védekeztek, de végül a bizánciak bevették és felégették a várost: Szvjatoszláv kénytelen volt visszavonulni. Boriszt pedig fogolyként Konstantinápolyba vitték.[2] A bizánciak uralmuk alá vonták Bulgária keleti és déli részét, de a nyugati területeket nem sikerült meghódítaniuk. Boriszt 977-ben meggyilkolták.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. szerk.: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János: Uralkodók és dinasztiák – kivonat az Encyclopædia Britannicából. Magyar Világ Kiadó. ISBN 963 9075 12 4  , 96. oldal
  2. Arató Endre – Niederhauser Emil – Perényi József – I. Tóth Zoltán: A Kelet-Európai országok története, I. rész, 1. füzet, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar (kézirat, 18. kiadás), Tankönyvkiadó, Budapest, 1984, 24. oldal

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • John V.A. Fine, Jr., The Early Medieval Balkans, Ann Arbor, 1983.
  • Jordan Andreev, Ivan Lazarov, Plamen Pavlov, Koj koj e v srednovekovna Bălgarija, Sofia 1999.


Előző uralkodó:
I. Péter
Bulgária cárja
969971
A bolgár birodalmi címer
Következő uralkodó:
Roman