I. Péter bolgár cár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Péter
Seal of Peter I of Bulgaria with Irene Lekapene.jpg
Péter cár és felesége, Irene Lekapene nevével ellátott korabeli pénzérme

Bolgár cár
Uralkodási ideje
927 – 969
Elődje I. Simeon
Utódja II. Borisz
Életrajzi adatok
Született
912 után
Elhunyt
970. január 30.
Gyermekei II. Borisz bolgár cár
Édesapja I. Simeon
Édesanyja nem ismert a neve

I. Péter vagy Szent Péter (912 után[1]970. január 29.[1]/30.[1]) Bulgária cárja 927-től 969-ig. Elődjével ellentétben minden szomszédjával békét kötött.[2] Uralkodása alatt Bulgária nemzetközi viszonylatban erősen vesztett a tekintélyéből[3]. Ezt elsősorban Bizánc használta ki, amely nem tudott belenyugodni abba, hogy Bulgária területe kiszakadt a birodalomból, és minden eszközzel annak visszaszerzésére törekedett[3].

I. Simeon második fiaként született, és édesapja halála után az elsőszülött testvér, Mihály helyett – akit édesapja kolostorba záratott – lépett a trónra[4]. Gyenge kezű uralkodónak tartják, aki leginkább vallási kérdésekkel foglalkozott, az országot tulajdonképpen nagybátyja kormányozta[3]. Rövid időn belül két trónkövetelő is fellépett ellene, akiket Bizánc támogatott, de Péternek sikerült trónját megmentenie[3]. Viszont testvére, Mihály 930 után önállóan uralkodott a Sztruma-vidéken[5]. 931-ben pedig a szerbek fölkelése következtében elszakadt Szerbia is[5]. Ebben az időben a besenyők is elfoglalták a Duna torkolatvidékét[3]. 933-ban 938-ban és 948-ban Péter hallgatólagos beleegyezésével támadták meg a magyarok a Bizánci területeket.[6] 966-ban II. Niképhorosz Phokasz bizánci császár megtagadta az adófizetést[5] és 967-ben hadjáratot indított Bulgária ellen, amely sikertelenül végződött[5]. A cár halála előtt nem sokkal kolostorba vonult[1], átadva a trónt fiának, Borisznak.

Péter uralkodása alatt tűnt fel Bogumil pap, aki megalapította a bogumilok felekezetét.[7]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Bulgaria. Peter I 927-969, Boris II 969-971 (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
  2. Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1999, fordította Tamáska Péter, ISBN 963 645 053 6, ill. ISBN 963 203 017 6, 219. oldal
  3. ^ a b c d e Arató Endre – Niederhauser Emil – Perényi József – I. Tóth Zoltán: A Kelet-Európai országok története, I. rész, 1. füzet, Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsésztudományi Kar (kézirat, 18. kiadás), Tankönyvkiadó, Budapest, 1984, 21. oldal
  4. Révai nagy lexikona, XVI. kötet (Racine–Sodoma), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1924, 812. oldal
  5. ^ a b c d Csató Tamás − Gunst Péter − Márkus László: Egyetemes történelmi kronológia I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1984. júliusa, ISBN 963-17-7223-3, 124. oldal
  6. A középkori bolgár–magyar kapcsolatok (magyar nyelven). Klio992. (Hozzáférés: 2011. szeptember 11.)
  7. Bokor József (szerk.). Bogomilok, A Pallas nagy lexikona. Budapest: Arcanum FolioNET Kft.. ISBN 963-85923-2-X (1998). Hozzáférés ideje: 2007. január 11. 


Előző uralkodó:
I. Simeon
Bulgária uralkodója
927969
A bolgár birodalmi címer
Következő uralkodó:
II. Borisz