Ugrás a tartalomhoz

I. Henrik brabanti herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései) 2021. április 1., 00:08-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (top: AWB)
I. Henrik brabanti herceg
I. Henrik síremléke a leuveni Szt. Péter templomban
I. Henrik síremléke a leuveni Szt. Péter templomban

Brabant hercege,
Alsó-Lotaringia hercege,
Leuven hercege,
Antwerpen őrgrófja
Uralkodási ideje
1191 1235 (Brabant hercege)
ElődjeIII. Gottfried
UtódjaII. Henrik brabanti herceg
Életrajzi adatok
UralkodóházBrabanti-ház
Született1165 körül
Leuven
Elhunyt1235. szeptember 5. (kb. 70 évesen)
Köln
NyughelyeLeuven, Szt. Péter templom
ÉdesapjaIII. Gottfried
ÉdesanyjaLimburgi Margit hercegnő
Testvére(i)Albert of Louvain
Házastársa1) Flamand Matilda boulogne-i grófnő
2) Franciaországi Mária
Gyermekei1) Mária, Henrik, Adalbert
2) Vilmos, Gottfried
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Henrik brabanti herceg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

I. Bátor Henrik (1165 körül – 1235. szeptember 5.) középkori nemesúr, 1180-tól IV. Henrik néven Alsó-Lotaringia hercege, 1183-tól Leuven hercege, 1191-től haláláig brabanti herceg.

Élete

Henrik apja III. Gottfried leuveni gróf és alsó-lotaringiai herceg, anyja Limburgi Margit hercegnő. 1179-ben feleségül vette Matilda boulogne-i grófnőt. 1180-ban kinevezték Alsó-Lotaringia hercegének. 1183-ban megkapta a leuveni hercegi címet, majd 1191-ben Barbarossa Frigyes német-római császár kinevezte Brabant hercegének.

1197-ben VI. Henrik német-római császár keresztes hadjáratot hirdetett, amelynek egyik vezetője Henrik volt. A sereg 1197 közepén érkezett meg a Szentföldre. Henrik először Jaffa visszafoglalására indult – amit 1197 szeptemberében elfoglaltak a muzulmán seregek – amikor megtudta, hogy Henrik jeruzsálemi király meghalt. Ekkor visszatért Akkóba és a királyság régense volt 1198 januárjáig, amikor Amalric de Lusignan megérkezett Ciprusról. 1197 októberében visszafoglalta Bejrútot. Ezt követően visszatért Európába.

Amikor 1208-ban Fülöp német királyt Bambergben meggyilkolták, apósa, II. Fülöp Ágost francia király Henriket javasolta a német királyi trónra. Henrik azonban vejével, IV. Ottó német-római császárral tartott, és megtámadták Fülöp Ágostot. 1214-ben a bouvines-i csata során azonban vereséget szenvedtek. 1222-től már nem alsó-lotaringiai herceg.

1235-ben Kölnben halt meg és Leuvenben, a Szt. Péter templomban temették el, ahol késő román síremléke ma is látható. Utóda legidősebb fia, II. Henrik lett, aki összevonta apja címeit és mint brabanti herceg uralkodott.

Az 1200-as évek elején Henrik herceg adott utasítást a brüsszeli Szent Mihály és Szent Gudula-székesegyház felépítésére.[1]

Családja

Első felesége Flamand Matilda boulogne-i grófnő (1170 – 1210. október 16.), I. Mátyás boulogne-i gróf és Marie de Blois lánya, akit 1180-ban vett el. Házasságukból hét gyermek született:

  • Mária (1190–1260), 1214-ben IV. Ottó német-római császár felesége lett, majd Ottó halála után, 1220-ban második férje I. Vilmos holland gróf lett.
  • Margit (? – 1231), 1206 után III. Gerhard, Gelderland grófjának felesége.
  • Aleidis (? – 1261/67), első férje (1206) Arnold, Loon grófja. Második férje (1225 előtt) XI. Vilmos, Auvergne grófja. Harmadik férje (1253 után) III. Arnold, Wesemaal ura.
  • Matilda (? – 1267. december 22.), első férje (1212 novemberétől) II. Henrik rajnai palotagróf. Második férje (1224-től) IV. Flórián holland gróf, I. Vilmos holland gróf és első felesége, Adelheid van Gelderland fia.
  • Henrik (1207–1248), apja halála után II. Henrik néven brabanti herceg.
  • Gottfried (1209–1254), Gaesbeek (1236), Baucignies (1246) és Herstal (1247) ura.
  • ismeretlen

Második felesége 1213. április 22. után Franciaországi Mária (1197 – 1238. augusztus 15.), II. Fülöp Ágost francia király lánya, I. Fülöp namuri őrgróf özvegye. A házasságból két gyermek született:

  • Erzsébet (? – 1260 v. 1266), első férje (1233) Dietrich, Kleve grófja. Második férje (1246) IV. Gerhard von Wassenberg, de ezt a házasságot a pápa 1247-ben érvénytelennek nyilvánította, mivel "Gerardi avum et preæfatæ Elisabeth aviam" túl közeli rokonok voltak.
  • Mária (? – ?)

Jegyzetek

  1. The Cathedral of St. Michael and St. Gudula - Overview. [2012. július 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 8.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Henry I, Duke of Brabant című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

Kapcsolódó szócikkek


Előző uralkodó:
VIII. Gottfried
Következő uralkodó:
V. Henrik
Előző uralkodó:
nem volt
Következő uralkodó:
II. Henrik brabanti herceg
Előző uralkodó:
III. Gottfried leuveni gróf
Következő uralkodó:
II. Henrik brabanti herceg
Előző uralkodó:
III. Gottfried leuveni gróf
Következő uralkodó:
II. Henrik brabanti herceg