II. Henrik brabanti herceg
| II. Henrik brabanti herceg | |
 | |
| Brabant hercege, Lothier hercege | |
| Uralkodási ideje | |
| 1235 – 1248 | |
| Elődje | I. Henrik brabanti herceg |
| Utódja | III. Henrik brabanti herceg |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Brabanti-ház |
| Született | 1207 Leuven |
| Elhunyt | 1248. február 1. (41 évesen) Leuven |
| Nyughelye | Villers Abbey |
| Édesapja | I. Henrik brabanti herceg |
| Édesanyja | Flamand Matilda boulogne-i grófnő |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | 1) Hohrnstaufen Mária 2) Türingiai Zsófia |
| Gyermekei | 1) Matilda, Beatrix, Henrik, Mária, Margit, Fülöp 2) Erzsébet, Henrik |
 A Wikimédia Commons tartalmaz II. Henrik brabanti herceg témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
II. Brabanti vagy Harcos Henrik (1207 – 1248. február 1.) középkori nemesúr, 1235-től Brabant és Lothier hercege.
Élete[szerkesztés]
1207-ben született, apja I. Henrik brabanti herceg, anyja Flamand Matilda boulogne-i grófnő (1170 – 1210. október 16.), I. Mátyás boulogne-i gróf és Marie de Blois lánya.[1][2]
1235-ben, apja halála után kapta meg a Brabant hercege címet. 1247-ben Raspe Henrik német ellenkirály halála után unokaöccsét, II. Vilmos holland grófot jelölte a német királyi trónra, miután saját maga visszautasította a felkérést.[3]
Nem sokkal ezután, 1248 januárjában vagy februárjában meghalt, örököse első házasságából származó fia, Henrik lett.[4][5]
Családja[szerkesztés]
Első felesége Hohenstaufen Mária (1199–1235), Fülöp német király valamint sváb herceg és felesége, Bizánci Mária (eredeti neve Eiréné Angelina) lánya. A házasságot valamikor 1215 előtt kötötték. Összesen hat gyermekük született:
- Matilda (1224–1288),[6][7] első férje (1237) Robert d’Artois, VIII. Lajos francia király fia, második férje (1254 előtt) Guy de Châtillon, Saint-Pol grófja.
- Beatrix (1225–1288),[6] első férje (1241) Raspe Henrik, Türingia grófja és német ellenkirály (? – 1247), második férje (1247. november, Leuven) II. Vilmos flamand gróf (1224–1251).
- Henrik (? – 1261, Leuven),[8] 1233-tól Aachenben prépost, majd 1248 után III. Henrik néven brabanti herceg.
- Mária (? – 1256),[6][9] 1247-ben feltehetően eljegyezték Eduárd angol herceggel, III. Henrik angol király fiával. Házasságra azonban nem került sor és 1254-ben feleségül ment II. Kövér Lajos bajor herceghez (1229–1294), aki 1256-ban, feltehetően hűtlensége miatt, Donauwörth-ben börtönbe záratta, majd lefejeztette.[10][11][12]
- Margit (? – 1277),[6][13] a val-duc-i zárda apácája 1235-től, vezetője 1273-tól.
- Fülöp (? – ?), a Genealogia Ducum Brabantiæ Heredum Franciæ krónika szerint Henrik és Mária legkisebb fia, aki csecsemőkorában meghalt.[14]
Második felesége Türingiai Zsófia (1224–1275), IV. Lajos türingiai tartománygróf és Árpád-házi Szent Erzsébet lánya.[15] Házasságukból két gyermek született:
- Erzsébet (1243–1261),[16][17] 1254-ben feleségül ment I. Alberthez, Braunschweig hercegéhez (1236–1279).
- Henrik (1244–1308),[17] anyja révén 1264 után Hessen ura, majd Türingia tartományi grófja.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az Annales Parchenses jegyezte fel 1207-ben Heinricus filius ducis Heinrici születését. Annales Parchenses 1207, MGH SS XVI, p. 606. Idézi: Cawley
- ↑ Az Oude Kronik van Brabant nevezte meg Henricus…primus, dux Lotharingie és felesége, Mechteldim, filiam Mathei Boloniensis comitis fiait: Henricum postea ducem Lotharingie, Godefrido de Louanio. Oude Kronik van Brabant, p. 62. Idézi: Cawley
- ↑ Bayley, C. C. (1949) The Formation of the German College of Electors in the mid-Thirteenth Century (Toronto), p. 22. Idézi: Cawley
- ↑ Az Annales Sancti Pantaleonis Coloniensis jegyezte fel 1248. januárban Heinricus dux Brabantie halálát. Annales Sancti Pantaleonis Coloniensis 1248, MGH SS XXII, p. 542. Idézi: Cawley
- ↑ A Necrologium Sældentalense 1248 februárjára teszi Heinricus dux Brabantie pater dilecte Marie halálát. Necrologium Sældentalense, Regensburg Necrologies, p. 360. Idézi: Cawley
- ↑ a b c d Az Oude Kronik van Brabant nevezi meg Henricus secundus et quintus dux Brabancie és első felesége lányait: Mechtildim comitissam Atrebatensem et Sancti Pauli, Mariam comitissam palatinam Reni, Beatricem lantgraviam Thuringie postea comitissam Flandrie, et Margaretam sanctiomonialem, postea abbatissam in Valle Ducis. Oude Kronik van Brabant, p. 65. Idézi: Cawley
- ↑ A Genealogia Ducum Brabantiæ Heredum Franciæ nevezi meg Henrik legidősebb lányaként Machtildis-t, első férjeként Roberto comitis Attrebatensi, filio Regis Francie, gyermekeik: Robertum comitem Attrebatensem et unam filiam, második férje comiti Sancti Pauli név nélkül.
- ↑ Leszármazását az Annales Parchenses adja meg, amikor megnevezi filius eius (azaz II. Henrik fiát), mint dux Heinricus tercius puer bone indolis. Annales Parchenses 1247, MGH SS XVI, p. 607. Idézi: Cawley
- ↑ A Genealogia Ducum Brabantiæ Heredum Franciæ nevezi meg Máriát, mint Henricus…secundus dux és első felesége második lányát és hozzáteszi, hogy férje, duci Bavarie kegyetlenül és durván (impie et crudeliter) megölte őt.
- ↑ Az Annales Mellicenses jegyezte fel 1256-ban, hogy Lodwicus Reni comes palatinus lefejeztette Mariam uxorem suam, filiam ducis Brabancie. Annales Mellicenses 1256, MGH SS IX, p. 509. Idézi: Cawley
- ↑ A Continuatio Lambacensis krónika jegyezte fel, hogy hűtlensége miatt került sor a lefejezésre. Continuatio Lambacensis 1256, MGH SS IX, p. 559. Idézi: Cawley
- ↑ A Notæ Fuerstenfeldenses jegyezte fel, hogy Lajos herceg Donauwörth-ben fejeztette le feleségét (castro Werde Suevico). Notæ Fuerstenfeldenses de Ducibus Bavariæ, MGH SS XXIV, p. 75. Idézi: Cawley
- ↑ A Genealogia Ducum Brabantiæ Heredum Franciæ nevezte meg Henrik és Mária negyedik lányát, mint Margareta, abbatissa Vallisducis…in ordine Cisterciensi. Genealogia Ducum Brabantiæ Heredum Franciæ 8, MGH SS XXV, p. 390. Idézi: Cawley
- ↑ Genealogia Ducum Brabantiæ Heredum Franciæ 8, MGH SS XXV, p. 390. Idézi: Cawley
- ↑ Leszármazását a Cronica Reinhardsbrunnensis adja meg, amely 1224 mencio tercio XX die dátummal jegyezte fel beata Elizabeth lányának, filiam Sophiam születését in castro Wartperg. Cronica Reinhardsbrunnensis 1224, MGH SS XXX.1, p. 600. Idézi: Cawley
- ↑ Az Oude Kronik van Brabant nevezi meg Henricus secundus et quintus dux Brabancie lányát, mint Elisabeth ducissam de Bruynswiich. Oude Kronik van Brabant, p. 65. Idézi: Cawley
- ↑ a b A Genealogia Ducum Brabantiæ Heredum Franciæ nevezte meg Henrik herceg és Zsófia gyermekeit, mint Henricum heredem Thuringie et Elizabet ducissam Brunswickh. Genealogia Ducum Brabantiæ Heredum Franciæ 8, MGH SS XXV, p. 390. Idézi: Cawley
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Henry II, Duke of Brabant című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
| Előző uralkodó: V. Henrik |
|
Következő uralkodó: VII. Henrik |
| Előző uralkodó: I. Henrik brabanti herceg |
|
Következő uralkodó: III. Henrik brabanti herceg |
| Előző uralkodó: I. Henrik brabanti herceg |
|
Következő uralkodó: III. Henrik brabanti herceg |
| Előző uralkodó: I. Henrik brabanti herceg |
|
Következő uralkodó: III. Henrik brabanti herceg |
