Hutiák
 |
||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Kora miocén - jelenkor | ||||||||||||||||||||||||||
 Hutia konga |
||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Alcsaládok | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hutiák témájú médiaállományokat. |
A hutiák vagy fakúszópatkányfélék (Capromyidae) az emlősök (Mammalia) osztályához és a rágcsálók (Rodentia) rendjéhez tartozó család. 4 alcsalád tartozik a családba.
A hutiák családjába 20 faj tartozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Kubában és a Karib-térség néhány szigetén honosak. Leginkább erdőkben élnek, de megtalálhatók a sziklás élőhelyeken, a partmenti régiókban, a trópusi esőerdőkben és a mangróvemocsarakban is.
[szerkesztés] Megjelenése
Testük 22-60 cm hosszú, farkuk 15-30 cm. Súlyuk 4,3-8,5 kg. A legnagyobb faj a hutia konga vagy kubai fakúszópatkány (Capromys pilorides), melynek nagysága körülbelül akkora, mint egy nagy testű házimacskáé. Ő napközben aktív, a fák tetején a lombok között keresi eleségét. A legkisebb hutia patkány nagyságú, éjszakai életmódot folytat. A nagyfülű hutia (Mesocapromys auritus) óriási füleiről nevezetes.
[szerkesztés] Életmódja
A hutiák rejtett életmódot folytatnak, ezért a biológusok ritkán tanulmányozták őket, kevés leírás van életmódjukról.
Néhány faj nappali életmódot folytat, de a többség éjszakai állat.
Szinte mindegyik hutia faj a fákon él. 2 fajnak fogófarka van, ennek segítségével kitűnően másznak a fakoronákban.
Némely hutia föld alatti vackot ás, mások, mint például a Cabrera hutia (Mesocapromys angelcabrerai) mangrovefákra építi levelekből álló, gömb alakú fészkét.
Mint csaknem minden rágcsáló a hutia is társas állat. Kolóniákban él és gyakran osztozkodik fészkén vagy föld alatti vackán a többiekkel.
A hutiák fogai gyökértelenek, folyamatosan nőnek, ezért rendszeresen koptatnia kell őket. Étrendjük levelekből, fakéregből, gyümölcsökből, kicsi állatokból és gíkokból áll.
[szerkesztés] Szaporodása
A hutiák ivarérettségüket körülbelül 10 hónaposan érik el. Az év bármely szakában szaporodhatnak. Vemhességi időtartamuk 110-140 nap. Az alom nagysága 1-6, leggyakrabban 2 kölyök. A két ellés között eltelt időtartam 1 év.
[szerkesztés] Védettsége
A legtöbb hutiafaj populációja állandóan csökken. 5 faj súlyosan veszélyeztetett.
[szerkesztés] Rendszerezés
A családba az alábbi 4 alcsalád tartozik, ebből 2 mára már kihalt:
- Capromyinae - 4 nem és 13 faj
- †Hexolobodontinae - 1 nem és 1 faj
- †Isolobodontinae - 1 nem és 2 faj
- Plagiodontinae - 2 nem és 4 faj
[szerkesztés] Források
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
- ITIS szerinti rendszer besorolása
- Novum állatvilág enciklopédia III.: Emlősök III.: Kisebb növényevők, rovarevők és erszényesek. Szerk. David MacDonald. Szeged: Novum. 2009. ISBN 978-963-9703-57-5 – magyar nevek egy része
