Hutiák

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Hutiák
Evolúciós időszak: Kora miocén - jelenkor
Hutia konga (Capromys pilorides)
Hutia konga (Capromys pilorides)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Sülalkatúak (Hystricomorpha)
Alrendág: Hystricognathi
Brandt, 1855
Részalrend: Caviomorpha
Wood & Patterson, 1955
Öregcsalád: Octodontoidea
Család: Hutiák (Capromyidae)
Smith, 1842
Alcsaládok
  • Capromyinae
  • Hexolobodontinae
  • Isolobodontinae
  • Plagiodontinae
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Hutiák témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hutiák témájú kategóriát.

Hutia konga kölykök
Hutia konga

A hutiák vagy fakúszópatkányfélék (Capromyidae) az emlősök (Mammalia) osztályába és a rágcsálók (Rodentia) rendjébe tartozó család. 4 alcsalád tartozik a családba.

A hutiák családjába 20 faj tartozik.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kubában és a Karib-térség néhány szigetén honosak. Leginkább erdőkben élnek, de megtalálhatók a sziklás élőhelyeken, a partmenti régiókban, a trópusi esőerdőkben és a mangróvemocsarakban is.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testük 22-60 cm hosszú, farkuk 15-30 cm. Súlyuk 4,3-8,5 kg. A legnagyobb faj a hutia konga vagy kubai fakúszópatkány (Capromys pilorides), melynek nagysága körülbelül akkora, mint egy nagy testű házimacskáé. Ő napközben aktív, a fák tetején a lombok között keresi eleségét. A legkisebb hutia patkány nagyságú, éjszakai életmódot folytat. A nagyfülű hutia (Mesocapromys auritus) óriási füleiről nevezetes.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hutiák rejtett életmódot folytatnak, ezért a biológusok ritkán tanulmányozták őket, kevés leírás van életmódjukról.

Néhány faj nappali életmódot folytat, de a többség éjszakai állat.

Szinte mindegyik hutia faj a fákon él. 2 fajnak fogófarka van, ennek segítségével kitűnően másznak a fakoronákban.

Némely hutia föld alatti vackot ás, mások, mint például a Cabrera hutia (Mesocapromys angelcabrerai) mangrovefákra építi levelekből álló, gömb alakú fészkét.

Mint csaknem minden rágcsáló a hutia is társas állat. Kolóniákban él és gyakran osztozkodik fészkén vagy föld alatti vackán a többiekkel.

A hutiák fogai gyökértelenek, folyamatosan nőnek, ezért rendszeresen koptatnia kell őket. Étrendjük levelekből, fakéregből, gyümölcsökből, kicsi állatokból és gíkokból áll.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hutiák ivarérettségüket körülbelül 10 hónaposan érik el. Az év bármely szakában szaporodhatnak. Vemhességi időtartamuk 110-140 nap. Az alom nagysága 1-6, leggyakrabban 2 kölyök. A két ellés között eltelt időtartam 1 év.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb hutiafaj populációja állandóan csökken. 5 faj súlyosan veszélyeztetett.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A családba az alábbi 4 alcsalád tartozik, ebből 2 mára már kihalt:

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]