Hoffmann Edith
| Hoffmann Edith | |
 | |
| Született | 1888. december 7. Brassó |
| Elhunyt | 1945. március 10. (56 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | dr. Bernhardt Sándor jogász |
| Foglalkozása | művészettörténész, muzeológus |
| Halál oka | közúti baleset |
| Sírhelye | Farkasréti temető (felszámolták)[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hoffmann Edith témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hoffmann Edith (Brassó, 1888. december 7. – Budapest, 1945. március 10.) művészettörténész, muzeológus.
Életpályája
A Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztályának őre volt (1913–1921), majd osztályvezetője (1921–1936), végül múzeumi igazgató-őre (1936–1945).
Apja, dr. Hoffmann Frigyes (1853–1938), az Eötvös Collegium rendes tanára volt. Testvére, Hoffmann Mária (1884–1949) könyvtáros, irodalomtörténész, Rédey Mária néven is publikált, Rédey Tivadar felesége volt. Hoffmann Edith az 1920-as évek elején házasságot kötött dr. Bernhardt Sándor jogásszal (aki később, 1937-44 között Baja város polgármestere volt), néhány hónap után azonban elváltak. Válása után testvérével és sógorával közös lakásban lakott Budán, a Buday László utcában. Az 1920-as, 30-as években lakásukon rendszeres fogadónapokat tartottak, ahol az irodalmi, művészeti élet résztvevői találkoztak egymással. Itt Hoffmann Edith rendszeresen árnyrajzokat készített a résztvevőkről. így Babits Mihályról, Török Sophie-ról, Kosztolányi Dezsőről, Halász Gáborról, Sík Sándorról és még sok más résztvevőről. Az árnyrajzokról Tolnai Gábor, aki ugyancsak a fogadónapok rendszeres résztvevője volt, könyvben emlékezett meg[3]
Hoffmann Edith 1945 márciusában halt meg, budai lakásából gyalog sietett munkahelyére, a Szépművészeti Múzeumba. A Margitszigetre vezető ideiglenes hídon egy szovjet katonai teherautó elgázolta, a helyszínen meghalt.[4] A Farkasréti temetőben temették el, sírját azonban később felszámolták.
Kutatási területe
Nagy anyagismeretet felölelő munkásságában a múzeum rajzaival, miniatúrákkal, a régi és modern művészet számos kérdésével foglalkozott.
Legfontosabb publikációi
- Barabás Miklós, 1923, 1950 (Online hozzáférés)
- Der künstlerische Schmuck der Corvin-Codices, 1925
- Bibliotheca Corvina : La Biblioteca di Mattia Corvino Re d'Ungheria, (Fraknói Vilmossal, Fógel Józseffel és Gulyás Pállal), 1927
- A Nemzeti Múzeum Széchényi könyvtárának illuminált kéziratai, 1928
- Régi magyar bibliofilek, 1929
- Jegyzetek a régi magyar táblaképfestészethez (in: Archeológiai Értesítő, 1937)
- Pozsony a középkorban, 1938
- Mátyás király könyvtára, 1940.
Jegyzetek
- ↑ Dr. Hoffmann Edit ELTE
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
- ↑ Tolnai Gábor: Árnyból szőtt lelkek - Hoffmann Edith sziluettjei, Corvina Kiadó, 1988
- ↑ P. Földes Anna: A Nyugat szerkesztőjének és a Napkelet kritikusának barátsága (Babits Mihály és Rédey Tivadar), Irodalomtörténeti közlemények, 2012. (116. évf.) 4. sz. 380-412. old.
Források
- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
.svg){kind=small}