Hidrafaló örvényféreg-alakúak

Hidrafaló örvényféreg-alakúak
	Microstomum caudatum fejrésze
Rendszertani besorolás
Domén:	Eukarióták (Eukaryota);
Ország:	Állatok (Animalia);
Alország:	ParaHoxozoa;
Alországág:	Valódi szövetesek (Eumetazoa);
Csoport:	Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria);
Csoport:	Eubilateria;
Főtörzs:	Ősszájúak (Protostomia);
Csoport:	Spirálisan barázdálódó állatok (Spiralia);
Csoport:	Platytrochozoa;
Csoport:	Rouphozoa;
Törzs:	Laposférgek (Platyhelminthes);
Altörzs:	Örvényférgek (Turbellaria);
Osztály:	Valódi örvényférgek (Rhabditophora); Karling, 1940
Rend:	Macrostomida;
Családok
	Dolichomacrostomidae; Macrostomidae; Microstomidae;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Hidrafaló örvényféreg-alakúak témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Hidrafaló örvényféreg-alakúak témájú kategóriát.

A hidrafaló örvényféreg-alakúak (Macrostomida) a laposférgek (Platyhelminthes) közé sorolt örvényférgek (Turbellaria) altörzsében a valódi örvényférgek (Rhabditophora) osztályának egyik rendje három családdal.

Származásuk, elterjedésük[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés]

Apró, mindössze néhány mm-es örvényférgek. Garatjuk egyszerű (pharynx simplex), középbelük zsákszerű.

Hímivarsejtjeiknek a lánctelepes férgekéihez (Catenulida) hasonlóan nincsenek ostorai. Petesejtjeik endolecitálisak.

A szájnyílás mögött kezdődő két hosszanti, fő idegtörzsüket egy haránt idegköteg (posztorális kommisszúra) köti össze. Egyes képviselőik (pl. a Microstomum nem fajai) a lánctelepes férgekhez hasonlóan haránt osztódással, ivartalanul is szaporodhatniak, és ilyenkor (ugyancsak azokhoz hasonlóan) zoidláncokat hoznak létre.

Életmódjuk, élőhelyük[szerkesztés]

Lehetnek tengeriek vagy édesvíziek, a szárazföldre nem léptek ki. Leginkább az üledékszemcsék közötti (intersticiális) vízben élnek.

Jellemző képviselőik a Microstomidae család nevét adó Microstomum nem fajai. Ezek az elfogyasztott csalánozók (pl. hidraállatok) érintetlen csalánsejtjeit képesek hámrétegükben vagy a hámréteg alatt felhalmozni. Ez a jelenség a kleptocnidia, és nem tisztázott, hogy főleg a zsákmányszerzést vagy a védekezést szolgálja-e.