Heuffel János
| Heuffel János | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1800. december 29. Modor |
| Elhunyt | 1857. szeptember 22. (56 évesen) Lugos |
| Ismeretes mint | a legtöbb magyarországi növényfaj leírója |
| Nemzetiség | magyar |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Heuffel János témájú médiaállományokat. | |
Heuffel János vagy Johann A. Heuffel (Modor, 1800. december 29. – Lugos, 1857. szeptember 22.) magyar botanikus, orvos. Kitaibel Pál és Ferdinand Schur mellett a legtöbb magyarországi növényfaj leírója. Nevét számos növény viseli. A botanikai és mikológiai tudományos nevek fajleírója/i (auktora) a későbbi szakmunkákban idézve teljes névvel vagy rövidítéssel szerepelnek, ekként: „Heuff.”. A botanikában a szerző idézése arra a személy vagy személyekre vonatkozik, aki érvényes módon, az ICBN szabályainak megfelelően[1] publikáltak egy botanikai nevet vagy taxont. A sokszerzős közleményekben a leírásban az autentikus[2](1-3) szerző, ettől több auktor esetében "X et al." vagy "X & al." formában is szerepelhetnek.[3] Régebben, amikor a „botanika” részeként tekintettek a gombákra, a mikológusok gyakran botanikusként szerepeltek. A gomba- és zuzmófajok mikológus leíróiról időszakonként frissülő listák állnak rendelkezésre,[4][5] illetve online elérhető adatbázisok is tartalmazzák.[5]
Életrajza
[szerkesztés]Bécsi és pesti tanulmányainak befejeztével 1826-ban kapta meg diplomáját, értekezése későbbi munkásságának terét is megszabta. 1827-től praktizált, báró Aczél arad vármegyei uradalmi orvosaként dolgozott; e vidéknek a Kárpátokat és a Balkánt áthidaló flórájával ismerkedett meg. 1829-től Krassó vármegye tiszti főorvosa volt Lugoson, majd a szabadságharc lezajlása Heuffel sorsát is rosszra változtatta. Hivatalból Nagybecskerekre való áthelyezését nem fogadhatta el, 1853-tól Lugoson magánorvosi gyakorlatot folytatott. Azonban a füvészkedést buzgóan folytatta: a Bánság növényvilágát kutatta. Több külföldi tudományos társaság tagja volt, köztük a szentpétervári Akadémiának is. Kézirati közül Kanitz a Linnaeaban többet adott ki (Carex, Juncus, Luzula). Herbáriumát Haynald Lajos érsek vette meg, ma a Magyar Nemzeti Múzeum növénytárának tulajdonát képezi.
Főbb művei
[szerkesztés]- Diss. inaug. med.-botanica de distributione plantarum geographica per Comitatum Hungariae Pesthiensem (Pest, 1826)
- Sertum plantarum novarum (Flora, 1853)
- Über einige verwechselte Arten der Flora Ungarns (Flora, 1854)
- Diószegia, eine neue Pflanzengattung (Wachtel's Zeitschr., 1854)
- Die in Ungarn vorkommenden Arten der Gattung Knautia Coult. (Flora, 1856)
- Enumeratio plantarum in Banatu Temesiensi… (Verhandl. Zool Bot. Ges. Wien, 1858)
- Fragmenta monographine caricum in regnis Hungariae… (Linz, 1862. 31.)
- Beiträge zur Kenntniss der in Ungarn vorkommenden Arten der Gattung Quercus… (Zeitschr. für Natur- u. Heilkunde in Ungarn L).
Források
[szerkesztés]- August Kanitz: Versuch einer Geschichte der ung. Botanik (Hannover, 1863)
- Gombocz Endre: A magyar botanika története (Bp., 1936)
- Heuffel János (Élet és Tudomány 1956. 27. sz.)
További információk
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon, 1000-1900
- Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- PIM adattár
- ↑ International Code of Botanical Nomenclature (Saint Louis Code), Electronic version. International Association for Plant Taxonomy, 2000 [2002. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva.]. (Hozzáférés: 2024. július 16.)
- ↑ https://hu.wiktionary.org/wiki/autentikus
- ↑ https://en.wiktionary.org/wiki/et_al
- ↑ szerk.: P. M. Kirk & A. E. Ansell: Authors of Fungal Names: A list of authors of scientific names of fungi, with recommended standard forms of their names, including abbreviations, Index of Fungi. Wallingford: C.A.B. International, 95. o. (1992). ISBN 0 85198 833 4
- ↑ a b Authors of fungal names. Version 2 [archivált változat]. Wallingford, UK: CABI Bioscience, 85. o. (2004). Hozzáférés ideje: 2011. február 11. [archiválás ideje: 2011. július 26.]