Ugrás a tartalomhoz

Hetényi-Heidelberg Albert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBeBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 6., 07:42-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. március 6.) ezen a változaton alapul.
Hetényi-Heidelberg Albert
Hetényi-Heidlberg Albert 1905-ben.
Hetényi-Heidlberg Albert 1905-ben.
Életrajzi adatok
Születési névHeidlberg Albert
Született1875. április 18.
Bécs
Elhunyt1951. július 5. (76 évesen)
Budapest[1]
HázastársaHeidel Erzsébet (h. 1912)
GyermekeiHetényi Ernő
SzüleiHeidlberg Salamon, Popper Sarolta
Tevékenység
A Wikimédia Commons tartalmaz Hetényi-Heidelberg Albert témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hetényi-Heidelberg Albert, Heidelberg, Hetényi, Hetényi-Heidlberg, született Heidlberg (Bécs, 1875. április 18. – Budapest, 1951. július 5.) magyar karmester, zeneszerző, műfordító.

Élete

Édesapja Heidlberg Salamon, édesanyja Popper Sarolta volt, izraelitaként született, később áttért az evangélikus vallásra. Iskoláit Bécsben végezte, majd 1899-ben Budapestre költözött. A Zeneművészeti Főiskolára járt, ahol Koessler János volt tanára, később korrepetitorként működött a Népszínháznál. A legelső fővárosi kabarénak ő volt a dalszerzője és karmestere, később a Nagy Endre-féle kabaré, majd a Fővárosi Orfeum sanzon-szerzője és karmestereként dolgozott. Zenei vezetője volt a Ferenczy, az Intim Kabarénak, a Kis Komédiának, a Fővárosi Kabarénak, a Palace Kabarénak, a Művész Színpadnak, a Pesti Kabarénak, a Nagykomédiának, illetve a Bethlen téri Színpadnak. Kabarédalai népszerűek voltak és számuk kb. ezret tesz ki. Ady Endre és más magyar költők versét is megzenésítette, ezek mellett pedig műfordítói tevékenysége is jelentős volt, Ady verseit és magyar népdalokat fordított németre. 1912. május 24-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Heidel Erzsébet Hedvig Zelmával, Heidel Mihály és Langendorff Karolina lányával.[2] Fiuk Hetényi Ernő költő, műfordító, orientalista, buddhológus,[3] Heidel Ernő Albert Lajos néven született 1912. február 13-án, Hetényi-Heidlberg Albert és Heidel Erzsébet házasságkötését megelőzően. Ernőt 1928-ban kormányzói rendelkezéssel törvényesítették.[4] Az 1930-as években rádiózással foglalkozott, a Hetényi–Buday Dénes–Sebő Miklós triót vezette.

Ő szerezte az Iza néni című Székely István által rendezett film zenéjét.[5]

Művei

Operettek

  • Tom Pick - operett (1904) Varieté Színház (Városliget)
  • A vigadó özvegy - operett (1907)
  • Aira (1910) - operett, Kőváry Gyulával, 1 felv., Fővárosi Cabaret
  • Heine halála (1912) - dalciklus, Faragó Jenővel
  • A tökfilkó (1916) - operett, Lovászy Károllyal, Apolló Cabaret
  • Szerelem a fronton - operett, Erdősi Dezsővel - 1918. március 18., Intim Kabaré
  • Három piros rózsa - daljáték, Erdősi Dezsővel - 1918. május 24. Intim Kabaré
  • Utolsó szimfónia - 1919. - operett
  • A csodapók- operett, Harmath Imrével - 1919. december 10. Fővárosi Kabaré
  • Romantika - operett, Kalmár Pállal - 1920. november 1., Intim Kabaré
  • Lencsi - operett, Urai Dezsővel - 1920. március 15., Intim Kabaré
  • Le a férfiakkal! - operett, Endrey Jenővel - 1921. április 25., Intim Kabaré
  • Pesti kávéház - vígopera, két felvonásban, Harmath Imrével - 1923. január 15., Palace Kabaré
  • Felemás (1924) - operett, Zágon Istvánnal, 1 felv., Apolló Cabaret
  • Magyar kékmadár - zenés daljáték, négy részben, Harmath Imrével - 1924. március 13. Pesti Kabaré
  1. Az udvari kereskedők
  2. Velencei gondolás
  3. Csárdajelenet
  4. Plastikon
  • Tabáni harangszó - operett, Innocent Ernővel - 1927. XI. 1. Komédia Orfeum
  • Szerelmes levél - kisopera, Innocent Ernővel - 1927. XI. 1., Komédia Orfeum
  • Csikágó (alcím: Ott ahol a 46-os kocsi megáll) - operett, 2 felvonásban, Kellér Dezsővel - 1929. XII. 7., Bethlen téri Színpad
  • Fehér rózsa - operett, Kellér Dezsővel - 1930. I. 18.. Bethlen téri Színpad
  • Mákvirág - operett, Kellér Dezsővel - 1930. III. 5., Bethlen téri Színpad
  • Csörgősipka - operett, Kellér Dezsővel - 1930. VIII. 29., Bethlen téri Színpad
  • Nézd meg a lányát - énekes bohózat, Kellér Dezsővel és Korcsmáros Nándorral - 1930. VIII. 29., Bethlen téri Színpad
  • Velencei énekesek - daljáték, Innocent Ernővel - 1930., Bethlen téri Színpad
  • Schneider Fáni - zenés vígjáték, Vadnai Lászlóval - 1930. X. 7., Bethlen téri Színpad
  • Hawai - miniatűr daljáték, Innocent Ernővel - 1930. XI. 7., Bethlen téri Színpad
  • Drei Herzen im 2/4 Takt - vidám operett, 2 részben, Mihályi Istvánnal - 1930. XI. 7., Bethlen téri Színpad
  • Ámor a műteremben - operett, Mihályi Istvánnal - (1 felvonásos) 1930. XII. 10., Bethlen téri Színpad
  • Nyári estén furulyaszó - operett, Kellér Dezsővel – 1931. I. 16., Bethlen téri Színpad
  • A menyasszonyi kép - miniatűr daljáték, Innocent Ernővel – 1931. II. 14., Bethlen téri Színpad
  • Borúra derű - daljáték, 1931. III. 14., Bethlen téri Színpad
  • Kozákok - daljáték, Ivan Wukoffal – 1931. IV. 11., Bethlen téri Színpad
  • Gezeresz Egyiptomban - operett 2 részben, Korcsmáros Nándorral és Innocent Ernővel - 1931. VIII. 28., Bethlen téri Színpad
  • A mozi csillaga - operett, Kellér Dezsővel - 1935. VII. 12., Pavilon Kabaré

Zenés jelenetek, bohózatok

  • Inkognitóban - énekes bohózat, Török Rezsővel - 1920. március 15., Intim Kabaré
  • Szenesnek áll a világ - blüett, Harmath Imrével - 1919. november 13., Fővárosi Kabaré
  • Cercile be paliseau - blüett, Harmath Imrével - 1923. február 15., Faun Kabaré
  • Borjuraguza hercege - blüett, Harmath Imrével - 1923. február 15. Faun Kabaré
  • Csöbörből vödörbe - énekes bohózat, Korcsmáros Nándorral és Lóránth Lászlóval - 1931. X. 30., Bethlen téri Színpad[6]

Jegyzetek

  1. ↑ Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
  2. ↑ A házasságkötés bejegyezve Budapest VI. ker. polgári házassági akv. 710/1912. folyószám alatt.
  3. ↑ Hetényi Ernő[halott link]. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. május 27.
  4. ↑ Heidlberg Ernő születése bejegyezve Budapest VI. ker. polgári születési akv. 417/1912. folyószám alatt.
  5. ↑ Miss Iza az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  6. ↑ Hetényi-Heidelberg Albert operettjei. Archiválva 2016. március 31-i dátummal a Wayback Machine-ben Színészkönyvtár. szineszkonyvtar.hu (Hozzáférés ideje: 2016. május 27.)

Források

További információk, szakirodalom

  • Alpár Ágnes: A fővárosi kabarék műsora 1901-1944. Budapest, 1979, Magyar Színházi Intézet Kiadása.
  • Dévényi Ildikó: Hetényi-Heidelberg Albert. Színészkönyvtár. szineszkonyvtar.hu (Hozzáférés ideje: 2016. május 27.)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1939-2002, Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete.
  • Kellér Dezső: Fogom a függönyt. Budapest, 1986, Szépirodalmi Könyvkiadó.
  • Kellér Dezső: Kortársak és sorstársak. Budapest, 1971, Szépirodalmi Könyvkiadó.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], [1937], Béta Irodalmi Rt.
  • Könnyűzenei lexikon. Szerk. Sebők János-Szabó Béla. Bp., 1987, Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat.
  • Molnár Gál Péter: A pesti mulatók. Előszó egy színháztörténethez. [Bp.], 2001, Helikon Kiadó.
  • A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., 1936, Havas Ödön.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], [1929], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete.
  • Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, 2006, Attraktor.
  • Nagy Endre: A kabaré regénye. Budapest, 1935. Nyugat.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 1996-, Babits.
  • Torday Lajos: Dalművek könyve. Bp., 1936, Szerző.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., 2002, Magyar Könyvklub.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hetényi-Heidelberg_Albert&oldid=23651457”