Hernyák Gábor
| Hernyák Gábor | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1928. december 14. Hajdúnánás |
| Elhunyt | 2013. augusztus 25. (84 évesen) Győr |
| Sírhely | Rudabánya |
| Ismeretes mint | geológus |
| Gyermekek | Hernyák Gábor Hernyák Zoltán |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | geológia |
| Kutatási terület | érckutatás nyersanyagkutatás őslénytan |
| Munkahelyek | |
| Más munkahelyek | rudabányai vasércbánya Cagan Dava-i volframércbánya |
| Jelentős munkái | bányászattörténeti gyűjtemény létrehozása (1955) Rudi megtalálása (1965) Gabi megtalálása (1999) |
| Szakmai kitüntetések | |
| Pro Geologia Applicata Emlékérem (2000) Geofil Díj (2010) | |
Hernyák Gábor (Hajdúnánás, 1928. december 14. – Győr, 2013. augusztus 25.) geológus, az egykori rudabányai vasércbánya főgeológusa, Rudi, az előember megtalálója.
Életpályája[szerkesztés]
Mezőgazdasággal foglalkozó családban született, s ennek köszönhetően a második világháború előtt kertészinasnak tanult Felsőzsolcán. A háború alatt lakatostanuló lett Diósgyőrött, a háború után pedig Debrecenben és Budapesten folytatta ez irányú tanulmányait, majd Sopronban tett szakérettségit. Kitűnő eredményei nyomán kapott ajánlás révén az Eötvös Loránd Tudományegyetem geológus szakán tanult tovább, ahol 1955-ben szerezte meg a diplomát. Ezt követően a rudabányai vasércbánya főgeológusa lett, ahol jól felszerelt labort és gépparkot hozott létre. Jelentős szerepet játszott abban, hogy a magyarországi réz-, ólom- és cinkércek kitermelése meginduljon, valamint Rudabányán rézflotáló üzem létesüljön. A vasércbánya 1986-os hivatalos bezárása idején már a Mongóliában található, mongol-magyar tulajdonú Cagan Dava-i volframércbánya kutatásvezetőjeként is dolgozott. Nyugdíjba vonulása után Rudabányán élt.
A településen 1955-ben részt vett az ország első bányászattörténeti gyűjteményének létrehozásában, ami jelenleg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bányászattörténeti Múzeum nevet viseli.
1965-ben a bánya területén, a késő miocén korú rétegekben találta meg az első főemlősmaradványt, Rudit, amelyet 1967-ben Kretzoi Miklós új fajként Rudapithecus hungaricus néven írt le. A területen 1971-től indult meg a rendszeres ásatás, s számtalan új lelet került elő, melyet külföldi folyóiratokban is publikáltak, így az évek során nemzetközi hírnevűvé vált a Rudabányai Őshominoidea Lelőhely. Hernyák Gábor több alkalommal is talált fontos leletet, például 1999-ben Gabit, az eddigi legteljesebb Rudapithecus-koponyát.[1] Az ő nevét viseli egy Rudabányán talált másik kihalt főemlős, az Anapithecus hernyaki.[2]
Rudabányai lányt vett feleségül, s ott alapított családot is.[3] Sírja a rudabányai Telepi temetőben található, ott nyugszik feleségével együtt.
Díjai, kitüntetései[szerkesztés]
Főbb publikációi[szerkesztés]
- Krémpát és hematit a rudabányai szeizi képződményekben. Földtani Kutatás 10/1, 1–6. o. (1967)
- A Rudabányai-hegység szerkezeti elemzése az elmúlt 20 év kutatásai alapján. Földtani Közlöny 107./3–4. 368–374. o. (1977)
- Gipsz-anhidrit előfordulása a Rudabányai-hegységben. Földtani Kutatás 27/4, 21–23. o. (1984)
- A rudabányai érckutatás utolsó 40 esztendeje. In: Szakáll Sándor és Morvai Gusztáv (szerk.): Érckutatások Magyarországon a 20. században. 235–245. o. (2002)[6]
- Geological background. (Kordos Lászlóval) In: Bernor, R. L. – Kordos, L. – Rook, L. (eds): Recent Advances on Multidisciplinary Research at Rudabánya, Late Miocene (MN 9), Hungary: a conpedium. — Palaeontographica Italica 89, 5–7. o. (2003)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Rudabányai Őshominoidea Lelőhely. anp.nemzetipark.gov, az Aggteleki Nemzeti Park honlapja (magyarul) (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.) (HTML)
- ↑ a b Meghalt a rudabányai ősmajmok felfedezője. www.mult-kor.hu (magyarul) (2013. augusztus 26.) (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.) (HTML)
- ↑ Vas, érc, bánya és minden más. In Andreisik Tibor: Születtem a Magyar Népköztársaságban. (magyarul) Budapest: Garbo Kiadó. 2016. 277 (274–297). o. ISBN 978-615-5696-05-3 Hozzáférés: 2019. április 28.
- ↑ Pro Geologia Applicata Emlékérem. foldtan.smartportal.hu (a Magyarhoni Földtani Társulat honlapja) (Hozzáférés: 2014/7/17/) arch
- ↑ Díszpolgárok, kitüntetettek. rudabanya.hu (Rudabánya város honlapja) (Hozzáférés: 2014/7/17/) (HTML) arch
- ↑ Hernyák Gábor: A rudabányai érckutatás utolsó 40 esztendeje. In Érckutatások Magyarországon a 20. században. (magyarul) Szerkesztette: Szakáll Sándor és Morvai Gusztáv. Miskolc: Miskolci Egyetem, Herman Ottó Múzeum, MTA Miskolci Akadémiai Bizottság; Rudabánya: Érc- és Ásványbányászati Múzeum. 2002. 235–245. o. = Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből, 13. ISBN 963-661-531-4 Hozzáférés: 2019. április 28. ISSN 0231-1917
Források[szerkesztés]
- Horváth István: Hernyák Gábor 80 éves. Bányászattörténeti Közlemények, IV. évf. 7. (1). sz. (2009) 127–129. o. Hozzáférés: 2014. július 17. epa.niif.hu (PDF)
- Kordos László: Búcsú Hernyák Gábortól. Bányászattörténeti Közlemények, VIII. évf. 16. (2). sz. (2013) 109–112. o. Hozzáférés: 2014. július 17. epa.oszk.hu (PDF)
- Solt Péter: Hernyák Gábor, 1928–2013. (magyarul) Földtani Közlöny, CXLIV. évf. 3. sz. (2014) 291–296. o. ISSN 0015-542X Hozzáférés: 2019. április 28. epa.oszk.hu (PDF)
- Meghalt Hernyák Gábor. Index.hu (magyarul) (2013. augusztus 26.) (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.) (HTML)
- Meghalt a rudabányai ősmajmok felfedezője. www.mult-kor.hu (magyarul) (2013. augusztus 26.) (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.) (HTML)
- Rudabányai Őshominoidea Lelőhely. anp.nemzetipark.gov, az Aggteleki Nemzeti Park honlapja (magyarul) (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.) (HTML)