Hendzser piramisa
| Hendzser piramisa[1] | |
 | |
| Hendzser piramiskomplexumának rekonstruált képe | |
| Építtető: Hendzser | |
| Épült | i. e. 1760 körül |
| Típusa | valódi piramis (romos) |
| Magassága | 37,35 méter |
| Alap élhossza | 52,5 méter |
| Oldalak dőlésszöge | 55° |
| Anyaga | vályogtégla mészkőborítással |
| Szatelliták száma | 1 |
| Elhelyezkedése | |
![Hendzser piramisa[1] (Egyiptom)](/wiki/F%C3%A1jl:Egypt_location_map.svg)
![Hendzser piramisa[1]](http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/a/ab/Green_pog.svg/8px-Green_pog.svg.png){kind=small} Hendzser piramisa[1]
Pozíció Egyiptom térképén
| |
 é. sz. 29° 49′ 56″, k. h. 31° 13′ 26″Koordináták: é. sz. 29° 49′ 56″, k. h. 31° 13′ 26″ | |
Hendzser piramisa az ókori egyiptomi XIII. dinasztia egyik uralkodója, Hendzser nyughelyének épült.[2] A piramis egy nagyobb komplexum része, tartozik hozzá egy halotti templom, egy kápolna és egy mellékpiramis. Két fal veszi körül. A piramis eredetileg 37 méter magas volt, mára teljesen romos állapotban van.[1] Piramidionja, melyet Gustave Jéquier ásatásai során fedezték fel 1929-ben, azt mutatja, a piramist még a király életében befejezték.[3] Ez a XIII. dinasztia egyetlen piramisa, melyről tudjuk, hogy teljesen elkészült.
Feltárása
A piramist először a 19. század közepén kezdte meg Karl Richard Lepsius, aki XLIV. számon vette fel listájáta. A piramist Gustave Jéquier tárta fel 1929 és 1931 közt, és 1933-ban publikálta eredményeit.[3]
A piramiskomplexum
Hendzser piramiskomplexuma II. Pepi és III. Szenuszert piramisa között épült, Dél-Szakkarában. A fő piramis jelenleg romokban hever, főleg mert Jéquier ásatásai kárt tettek benne; romjai jelenleg csak egy méter magasak.[1]
A falak
A piramiskomplexum két kerítésfallal körülvett piramisból és más épületekből áll. A külső fal vályogtéglából épült; a fallal körülvett terület északkeleti sarkában kisméretű mellékpiramis áll, a XIII. dinasztia korából ismert egyetlen mellékpiramis. A belső fal mészkőből épült és falfülkék tagolják.[1] Ez egy korábbi vályogtéglafal helyén épült, ami alapján Rainer Stadelmann feltételezte, hogy a hullámos kialakítású falat a kedveltebb, de időigényesebb falfülkés fal ideiglenes előzményeként emelték. A külső fallal körülvett terület délkeleti sarkában befejezetlen, elfalazott lépcső épült, ami talán a piramis tervezett alépítményének korábbi tervéhez tartozott, vagy egy befejezetlen déli sírhoz, amely az elhunyt uralkodó kája számára épült volna.[1]
Az északi kápolna
A fő piramis északi oldala mellé közvetlenül, a belső kerítésfalon belülre egy kis kápolna épült. Az emelt alapzaton álló kápolnát kér lépcsőn lehetett megközelíteni. Északi falába sárga kvarcitból készült álajtó épült. Az álajtó elhelyezkedése szokatlan, mert a piramishoz legközelebbi, vagyis a déli falnál kellett volna állnia. A pár fennmaradt relieftöredék a szokásos jeleneteket ábrázolja, áldozatvivőkkel.[1]
A halotti templom
A piramis keleti oldalán állt a halotti templom, mely a piramistól kiindulva a belső és a külső kerítésfal által körülvett területen helyezkedik el. Így lehetségessé vált, hogy a templom külső része a belső falon kívül legyen, a belső szentély pedig azon belül. A templomból nagyon kevés maradt fenn, csak relieftöredékek, oszlopok és a padlózat részei.
A piramis
A piramis eredetileg 105 királyi könyök magas volt, azaz kb. 37 méter.[4] Alapanyaga vályogtégla, ezt mészkőlapokkal fedték. A mészkövet később elhordták, így a vályogtégla belső mag védtelen maradt, és emiatt rossz állapotban maradt fenn, ma csak kb. egy méter magas.
A piramiskomplexum keleti oldalán töredékes fekete gránit piramidiont találtak, melyet Gustave Jéquier restaurált, és ma a kairói Egyiptomi Múzeumban található. A piramidion díszítésén Hendzsert, aki isteneknek mutat be áldozatot, uralkodói nevén, Uszerkaréként említik.
Az alépítmény bejárata a piramis nyugati oldalának keleti végében található. Egy 13 fokból álló lépcső vezet le egy kamrába, melyben hatalmas, fekete gránit kőtömb található, hasonló a Középbirodalom idején épült mazghúnai piramisokban találtakhoz. Ezt eredetileg a sírkamra bejáratának lezárásához használták volna, de nem került a tervezett helyére. Ezen a kamrán túl 39 fokból álló lépcső vezet le egy zárt, kétszárnyú faajtóhoz. Ezen túl egy második kamra következik, melybe zárókő került volna, de ez is nyitva maradt.[1] Innen kisebb előkamra nyílik, majd ebből újabb folyosó, melynek bejárata rejtve maradt az előkamra padlókövei alatt. Ez a folyosó vezet a sírkamrába.
Hendzser piramisának második zárókő-kamrája, az ezt követő előkamra és folyosó egy hatalmas, a földbe ásott árok sarkában épült. A sírkamra, ami egyetlen hatalmas kvarcittömbből lett kialakítva, még a piramis építésének megkezdése előtt került az árokba, hasonlóan III. Amenemhat hawarai piramisának sírkamrájához. A kvarcittömb súlyát Jéquier 150 tonnára becsülte.[3] A tömbbe két mélyedést vájtak az uralkodó koporsója, kanópuszládája és sírmellékletei számára. Tetejét két, egyenként 60 tonnás kvarcitgerenda alkotta.[4] Amint a kőtömböt és tetejét a helyére tették, a munkások boltozatot alakítottak ki fölötte mészkőgerendákból, hogy enyhítsék a ránehezedő súlyt.[1]
A boltozatot úgy zárták le, hogy az északi mennyezeti kőtömb tartógerendáit homokkal töltött aknákba állították, majd a homok eltávolításával a gerendák egyre lejjebb kerültek.[5] A homok teljes távozása után a munkások a folyosón át jöttek ki, melynek bejáratát aztán elfalazták és az előkamra padlólapjaival fedték.
A mellékpiramis
A piramiskomplexum északkeleti sarkában kis mellékpiramis áll, amelyet valószínűleg Hendzser két királynéja számára építettek. Jéquier aknasírokat is talált a közelben, ezek talán a királyi család további tagjai számára épültek. A piramis alépítményének a bejárata az alapzat keleti oldalán nyílik. Egy kis lépcső két zárókő-kamrába vezet, melyek hasonlítanak a fő piramisban találtakra. Ezek is nyitva maradtak. Innen egy előkamra következik, amelyből észak és dél felé egy-egy sírkamra nyílik, mindkettőt kikövezték és mindkettőben nagy méretű kvarcitkoporsó állt. Ezek fedele kövekre feltámasztva feküdt, ahogy a temetések előtt szokták; a koporsókat valószínűleg sosem használták.[1] Valószínűleg váratlan esemény akadályozta meg a kisebbik piramis használatát, bár arra semmi nem utal, hogy magát a királyt nem temették el a fő piramisba.[6][7] Kim Ryholt egyiptológus a második átmeneti korról írt tanulmányában arra a következtetésre jutott, hogy Hendzser utóda, Imiermesa erőszakkal foglalta el a trónt Hendzsertől.[2]
Kapcsolódó szócikkek
Külső hivatkozások
- The Pyramid Complex of Khendjer
- Egypt Sites. Pyramid and complex information. [2006. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. május 21.)
Jegyzetek
- ↑ a b c d e f g h i Mark Lehner: The Complete Pyramids. London, 1997, Thames and Hudson Ltd. ISBN 0-500-05084-8
- ↑ a b K.S.B. Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c.1800–1550 BC, Carsten Niebuhr Institute Publications, vol. 20. Copenhagen: Museum Tusculanum Press, 1997, online
- ↑ a b c Gustave Jéquier: Deux pyramides du Moyen Empire, Cairo 1933, pp. 3-35
- ↑ a b Dieter Arnold: The Encyclopaedia of Ancient Egyptian Architecture, 2001, I.B.Tauris, ISBN 978-1860644658, online.
- ↑ Dieter Arnold: Building in Egypt: Pharaonic Stone Masonry, 1997, Oxford University Press, ISBN 978-0195113747, online.
- ↑ Edwards, Dr. I.E.S.: The Pyramids of Egypt 1986/1947 p. 246-9
- ↑ THE PYRAMID OF KHENDJER AT SOUTH SAQQARA IN EGYPT (orosz nyelven). www.touregypt.net . (Hozzáférés: 2018. február 26.)
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Pyramid of Khendjer című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.