Hencz József (zeneszerző)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csigabi (vitalap | szerkesztései) 2021. május 31., 09:50-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Hencz József
Életrajzi adatok
Született1942. november 30.
Szászrégen
Tevékenységzeneszerző, zenei író
SablonWikidataSegítség

Hencz József (Szászrégen, 1942. november 30. –) erdélyi magyar zeneszerző, zenei író, tanár.

Életpályája

Középiskolát szülővárosában végzett, a kolozsvári Gheorghe Dima Zenekonzervatóriumban zenetanári (1965), majd zeneszerzői oklevelet szerzett (1969). Egy évig Bánffyhunyadon, 1966-tól a kolozsvári Koreográfiai Líceumban tanított, 1973-tól 1980-ig a Maros Művészegyüttes karmestere Marosvásárhelyt.

Már első, a modern kifejezési eszközök iránti fogékonyság jegyében született hangszeres műveivel is – például Konvergensek című 1968-as zongoradarabjával – új hangot ütött meg pályatársaihoz képest. Számos hangszeres műve mellett szöveges zenéjében mérsékeltebben modern, sokszor kifejezetten törekszik a közvetlenségre, közérthetőségre. Még diákként komponálta első József Attila-dalait (Szegényember balladája, 1963), Horváth Imre verseire szerzett Lírai kantátáját (1967). A nap halála című nagyméretű oratóriuma (1969, Eugen Jebeleanu Hirosima mosolya című poémájára) diplomamunkája volt, 1980-ban mutatták be Marosvásárhelyen.

Bábszínházi zenéket írt Fazekas Mihály és Szabó Lajos darabjaihoz (1975, 1977). A halász és Hajótöröttek címmel (1971) Fodor Tibor, Lépcsők címmel (1971) Papp Tibor, A sikoly címmel (1972) Maksay Éva szövegkönyvére írt egyfelvonásos, ill. kamarabalettet. II. kantátája, a Marcia forzata (1973) Radnóti Miklósnak, IV. kantátája, a Kányádi Sándor versére szerzett Lupényi ballada 1929-ből a munkásmozgalom vértanúinak, V. kantátája, a Márki Zoltán versére szerzett Ballada a lányról, aki legyőzte a halált (1981) Ocskó Teréznek állít emléket. Dal a szerelemről című ciklusában (1977) négy csángó népdalt dolgozott fel.

1980-as keletű Dalciklusában ismét József Attila-költeményeket zenésített meg. A munka, Békés csillagok, Fényes hajnalok, Férfikor című karműveit (1974–81) Komzsik István versei ihlették.

Számos zenei tárgyú cikkét, bírálatát az Igazság (1969–73), Vörös Zászló, A Hét1, Utunk közölte.

2015-ben abbahagyta tanári pályafutását.

Források

További információk

  • Simon Dezső: Az alkotó műhelyében. Utunk, 1973/32.
  • Simon Dezső: Párbeszéd az alkotóval. Utunk, XIII. évfolyam 32. szám 1973. augusztus 10. Online hozzáférés
  • Erdélyi Lajos: Négyszemközt Hencz József zeneszerzővel. Új Élet, 1980/4.
  • László Ferenc: Miből él meg az élhetetlen zeneszerző? Utunk, 1981/6. Online hozzáférés
  • László Ferenc: Esély és babér – Hencz József. Új Élet-Erdélyi Figyelő XXVIII. évfolyam 12. szám, 1985, június 25. Online hozzáférés
  • Hencz József díja. Művelődés 1985. XXXVIII. évfolyam 5.szám Online hozzáférés

Források