Heinrich von Zügel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2020. április 6., 16:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
Heinrich von Zügel
Önarcképe, 1927
Önarcképe, 1927

Született1850. október 22.
Murrhardt
Meghalt1941. január 30. (90 évesen)
München
Nemzetiségenémet
A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich von Zügel témájú médiaállományokat.

Heinrich von Zügel (Murrhardt, 1850. október 22.München, 1941. január 30.) német festő. A 19–20. század fordulójának jelentős állatfestője.

Élete, munkássága

A Die Gartenlaube című családi hetilap 1885-ből
Lent: juhokat őrző juhász

Tanulmányait a stuttgarti művészeti főiskolán végezte, később hosszabb időt töltött Bécsben, majd Münchenben telepedett le, az 1870-es évek elején sokat járt Dachauba, s ott a szabadban festett. Kezdte tanulmányozni az ott élő gazdák háziállatait, az ember és az állatok együtt munkálkodását. Festészete folyamatosan fejlődött, a részletes festés helyett a látvány benyomása lett uralkodó képein. Az 1890-es években az impresszionizmus, majd a szecessziós stílus is megérintette, 1893-ban ő is csatlakozott a müncheni szecessziós művészcsoporthoz, de ő továbbra is festette többnyire a juhokat, a szarvasmarhákat széles tájképi keretben.

1895-ben nevezték ki a müncheni akadémia tanárává, 25 évig tanított, rektori teendők elvégzésére is megválasztották. 1922-ben ment nyugdíjba, de alkotói kedve nem csökkent, 24 változatban megfestette az ökörszántást. Kiváló önarcképet is alkotott idős korában. Első fia, Willy Zügel állatszobrásszá képezte magát. Kikerült néhány jó állatfestő a keze alól, köztük a német Emanuel Hegenbarth, a magyar Zombory Lajos, nála tanult Simay Imre is, Simay nem sokáig, de mégis éppen úgy állatfestőként ismert, mint Zügel.

Vadászjelenet

Wörth am Rheinben múzeum őrzi emlékét és képeit, ebbe a helységbe vitte müncheni tanítványait, hogy fessenek a szabadban. Őriznek még képeiből a berlini nemzeti képtárban és szülővárosa múzeumában. Szülővárosában gimnáziumot neveztek el róla.[1]

Képeiből

Városi művészeti gyűjtemény (Murrhardt)

  • Önarckép (Selbstporträt)
  • Murrhardt-i városkép (Blick auf Murrhardt)
  • Az ökörcsorda (Das Ochsengespann)

Nemzeti képtár (Berlin)

  • Erlenhaini juh (Schafe im Erlenhain[2])

Régi városháza (Wörth am Rhein)

  • Ökörszántás[3] (Ochsen am Pflug)

Irodalom

  • Heinrich von Zügel, Ein Malerleben / von Ernst Theo Rohnert. Berlin : Rembrandt Verl., cop. 1941. 136 p. : ill., részben színes.

Források

  1. Heinrich-von-Zügel-Gymnasium
  2. Erlenhain mai nevén Alksnynė, major Litvánia északi részén.
  3. Variáns cím: Ökör eke elébe fogva
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.

További információk