Hacker Mária

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Kolibri1803 (vitalap | szerkesztései) 2020. április 18., 15:35-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Hacker Mária (1886-1967) zongoraművész, festőművész, tanár.)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Hacker Mária
Született1886. május 15.[1]
Kecskemét
Elhunyt1967 (80-81 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
GyermekeiTurán László
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető
SablonWikidataSegítség

Hacker Mária, névváltozata: Turán Hacker Mária, férjezett Turán Gézáné (Kecskemét, 1886. május 15.[2]Budapest, 1967.)[3] magyar festőművész, zongoraművész. Fia Turán László zongoraművész.

Élete

Kecskeméten született Hacker Lajos (1853–1917)[4] kereskedő és Ligeti Lina gyermekeként.[5] A felső leányiskolát Budapesten végezte, majd a Képzőművészeti Főiskolán szerzett rajztanári oklevelet. Ezzel egyidejűleg a Zeneművészeti Főiskolán Chován Kálmán növendéke volt, s kitüntetéssel tanári diplomát nyert. Ezután Münchenben, Párizsban és Nagybányán folytatott festőművészeti tanulmányokat. Hazatérését követően a Műcsarnokban szerepelt először Házépítés a Rózsadombon című képével. Később a Nemzeti Szalonban rendezett kollektív kiállítást, de emellett kiállított a Műcsarnok tárlatain is. Genovában az UME művészcsoporttal állított ki. A Nemzeti Szalonban Nikola Taneff kiállításán különösen Tűz és Volga című képeivel aratott sikert. 1912-ben tartotta első önálló hangversenyét a Royal nagytermében. E hangversenyén Schumann interpretálásával aratott meleg sajtó és közönség sikert. Később Bécsben tartott több önálló hangversenyt és működött közre több hangversenyen. Pedagógiával is szeretettel foglalkozott.

Magánélete

Házastársa dr. Turán Géza (1883–1930)[6] orvos volt, Tänzer Ignác és Schlesinger Paulina fia, akihez 1911. július 30-án Budapesten ment feleségül.[7]

Jegyzetek

Források

  • Magyar asszonyok lexikona. Összeállította, előszóval és történelmi résszel ellátta Bozzay Margit. Budapest, 1931. Online elérés
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929. 335. o. Online elérés