Gyantagubacs-ilonca
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Gyantagubacs-ilonca hernyója
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Retinia resinella Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Gyantagubacs-ilonca témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Gyantagubacs-ilonca témájú médiaállományokat és Gyantagubacs-ilonca témájú kategóriát. |
A gyantagubacs-ilonca (Retinia resinella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának Magyarországon is honos faja.
Elterjedése, élőhelye[szerkesztés]
Egész Európában elterjedt. Hazánkban is megtalálható mindenütt, ahol egyetlen ismert tápnövénye, az erdeifenyő (Pinus silvestris) él.
Megjelenése[szerkesztés]
Fekete szárnyát ezüstösen csillogó szürke hullámvonalak szelik át. A szárny fesztávolsága 15–22 mm. A vörösbarna, fekete fejű hernyó mintegy 11 mm hosszúra nő meg.
Életmódja[szerkesztés]
A populáció egy része egy, más része két év alatt fejlődik ki. Április–májusban rajzik, és a rügykoszorú alatti rügyre rakja petéit. A kis hernyók eleinte a tűhüvelyben, majd a hajtáscsúcson, az új rügykoszorú tövében rágnak. A hernyó gyantával és ürülékkel megerősített, sátortetőhöz hasonló, fehéres szövedékcsövet készít, és ennek védelmében kezdi rágni az ágat. A cső szerepét idővel átveszi a kifolyó és „gubaccsá” duzzadó gyanta. Telelés után a hernyó tovább rág, és a gubacs végül akár diónyira is nőhet. Hazánkban a populáció nagyobbik része egyéves ciklusú, de a Dunántúlon vannak két évig fejlődő egyedek is. Ha egy ilyen gubacsát felbontjuk, a belsejében két, választófallal elkülönített kamrát találunk, amelyek egyikében a hernyó ürüléke gyűlik.
Névváltozatok[szerkesztés]
- kormos gyantamoly[1]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)
- Brehm: Az állatok világa
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)
