Gyűlölet-bűncselekmény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Gyűlölet-bűncselekmény (angolul hate crime) alatt olyan bűncselekményeket értünk, amelyekben a tett elkövetésének indoka az áldozat valamely társadalmi csoporthoz tartozása. A gyűlölet-bűncselekmények áldozatai legtöbbször a faji, etnikai, nemzeti, vallási, szexuális orientáció, nemi identitás vagy fogyatékosság szerinti kisebbségi csoportok tagjai közül kerülnek ki. A gyűlölet-bűncselekmények elsősorban erőszakos cselekményeket foglalnak magukba, de kiterjesztett értelemben a zaklatás és a gyűlöletbeszéd is ebbe a kategóriába tartozik.

Gyűlölet-bűncselekmények elleni törvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A különböző országokban eltérő törvények vannak érvényben a gyűlölet-bűncselekmények kapcsán. Vannak országok ahol a gyűlölet-bűncselekmények külön tényállásnak minősülnek, míg más országok súlyosbító körülményként határozzák meg az ilyen típusú motivációt. A gyűlölet-bűncselekmények enyhébb formái (pl. a zaklatás) esetében több országban is lehetőség van polgári peres eljárásban kártérítést követelni. Számos országban adminisztratív rendelkezések írják elő, hogy a hatóságok külön statisztikákat vezessenek a gyűlölet által motivált bűncselekmények kapcsán.

A magyar szabályozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Büntető törvénykönyv 216. §-a[1]Közösség tagja elleni erőszak” néven bünteti a gyűlölet-bűncselekményeket. Az új Btk. hatályba lépése óta a törvény már nem csak a faji, etnikai vagy vallási gyűlölet által motivált erőszakos cselekményeket nevesíti, de külön kitér a szexuális irányultság, a nemi identitás vagy a fogyatékosság szerinti csoportok tagja ellen elkövetett támadásokra is.

A külön tényállás mellett számos bűncselekmény esetében minősítő körülmény az aljas indok, amely a Legfelsőbb Bíróság döntése [2] alapján az előítéletes indítékból elkövetett bűncselekmények esetén is alkalmazandó.

"A nemzeti, etnikai, faji, vallási vagy egyéb lakossági csoport ellen irányuló célból létrehozott és a törvényi előírásokkal nyilvánvalóan szembe helyezkedő szerveződés tagjait - kiváltképpen akkor, ha a szervezetet a bíróság jogerős döntésével már fel is oszlatta - értelemszerűen a büntetőjog sem védheti fokozottan, hiszen ebben az esetben a jogrend egységének elve szenvedne". súlyos sérelmet.[1] Ilyen bűncselekmények esetén az általános büntetőjogi szabályokat kell alkalmazni (pl. garázdaság, testi sértés).

A Btk. 332. §-a emellett „Közösség elleni uszítás” néven bünteti a tettlegesség veszélyével fenyegető gyűlöletbeszédet.

Az esélyegyenlőségi törvény[3] az egyenlő bánásmód követelményének megsértéseként definiálja a zaklatást.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]