Gustav Hartenstein

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gustav Hartenstein
Született
1808. március 18.
Elhunyt
1890. február 2. (81 évesen)
Jéna
Foglalkozása filozófus
Könyvtáros

Gustav Hartenstein (Plauen, Szászország, 1808. március 18.Jéna, 1890. február 2.) német filozófiai író, főkönyvtáros, Johann Friedrich Herbart követője.

Életpályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1833-ban a lipcsei egyetemen habilitálta magát De Archytae Tarentini fragmentis philosophicis című értekezésével. Már 1834-ben a filozófia rendkívüli, majd 1836-ban a rendes tanára lett Lipcsében. Jenában halt meg, az egyetemi könyvtár igazgatójaként. A Herbart iskola követője volt, Herbart rendszerét több művében magyarázta.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Die Probleme und Grundlehren der allgemeinen Metaphysik(1836)
  • Die Grundbegriffe der ethischen Wissenschaften (1844)
  • Über die neueste Darstellung und Beurtheilung der Herbartschen Philosophie (1838)
  • Darstellungen der Rechtsphil. des H. Grotius (1850)
  • Über den wissenschaftl. Werth der Arist. Ethik (1859)
  • Über Locches Lehre von der menschl. Erkenntniss in Vergleichung mit Leibnitz' Kritik derselben (1861)
  • Historisch-philos. Abhandlungen (1848)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]