Guntram frank király
| Guntram | |
 |
|
| Guntram pénzérméje | |
|
|
|
| Frank király | |
| Uralkodási ideje 561 – 592 |
|
| Elődje | I. Chlothar |
| Utódja | II. Childebert |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 532 Soissons |
| Elhunyt | 592. március 28. (60 évesen) Chalon-sur-Saône[1] |
| Édesapja | I. Chlothar |
| Édesanyja | Ingunda |
Szent Guntram[1], más írásmóddal Gonthram (franciául: Gontran[2]) (532 – 592. március 28.[3][2]) frank király Burgundiában 561-től haláláig; a hatalmi egyensúly fenntartására törekedett viszálykodó rokonai között[2]: igyekezett békítő szerepet játszani két fivére, I. Sigebert és I. Chilperich testvérharcában[1]. Küzdött a lombardok, a bretonok, a baszkok és a vizigótok ellen[1]; elterjesztette a kereszténységet[1].
Édesapjának, I. Chlotarnak halála után az Orleans és Burgund királyságot örökölte[3]. Fivére, I. Charibert halála után további területekkel növelte birodalmát[2]. A politikailag megfontolt király arra törekedett, hogy másik két fivérét, I. Chilperichet és I. Sigebertet megakadályozza a túl nagy hatalom megszerzésében[2], emiatt hol az egyikkel, hol a másikkal szövetkezett[2]. Sigebert 575-ben bekövetkezett halála után az ifjú II. Childebertnek, Sigebert fiának érdekeit védelmezte az agresszív Chilperichkel szemben[2], s 577-ben Childebertet örököséül ismerte el[2]. Amikor Childebert mégis Chilperichkel szövetkezett ellene, terület átengedésével kenyerezte le a fiatal királyt[2] (583[2]), és megerősítette, hogy fogadott fiának tekinti[2]. Erre azért is szükség volt, mert szembetalálta magát a trónbitorló Gundbalddal, akit így aztán sikeresen le tudott győzni[2]. 584-ben Chilperich halála után Guntram lett a legerősebb frank uralkodó[2]; egyfelől védelmezte II. Chlothart, Chilperich örökösét, és Fredegundát, Chlothar édesanyját, ugyanakkor a Childebert és közte meglévő ellentéteket is rendezte az andelot-i békében[2][1] (587[2]).
Még az 570-es években megtámadták a longobárdok[2], így utolsó éveiben figyelme dél felé fordult[2]. Kétszer is vereséget szenvedett a vizigótoktól[2]. Uralkodása vége felé Burgundia a keletrómai császár segítségével fellázadt, és el akart szakadni a birodalomtól[4]. Guntram király azonban vérbefolytotta a felkelést[4]. Viszont egyházi körökben megbecsülést szerzett[2]. 585-ben rendeletet adott ki, amelyben a keresztény szokások szigorúbb betartására szólított fel[2]. Kortársa, Tours-i Szent Gergely püspök olyan nagy híve volt, hogy még csodatevő erőt is tulajdonított neki[2].
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c d e f Magyar Larousse, I. kötet – Enciklopédikus szótár (Libraire Larousse, Párizs, 1979), Akadémiai Kiadó, Budapest, 1991, ISBN 963-05-5857-2 (összkiadás: ISBN 963-05-5856-4), 1009. oldal
- ^ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János, ISBN 963-9075-12-4, 223. oldal
- ^ a b Bokor József (szerk.). Guntram, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)
- ^ a b Tolnai Világtörténelme, Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991), ISBN 963-7765-03-4, 107. oldal
Lásd még [szerkesztés]
| Előző uralkodó: I. Chlothar |
|
Következő uralkodó: II. Childebert |
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
