I. Chilperich frank király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Chilperich
Chilpéric Ier et évêques.jpg

Frank király
Uralkodási ideje
561584
Elődje I. Chlothar
Utódja II. Chlothar
Életrajzi adatok
Született 539
Elhunyt 584. szeptember 27. (45 évesen)
Chelles
Édesapja I. Chlothar
Édesanyja Arnegonda

I. Chilperich (539584. szeptember 27.) frank király Neustriában 561-től haláláig.

I. Chlothar fiaként született[1]. Édesapja halála után (561) ajándékok által a legbátrabb frankokat megnyerte a maga pártájának s ezután Párisba ment, ahol elfoglalta a trónt[1]; de később féltestvérei: Charibert, Guntram és Sigebert, mégis arra kényszerítették, hogy a birodalmat velük megossza[1], mely alkalommal Chilperich Armorikát és a száli tartományt kapta Soissons főhellyel[1]. Mint ravasz, vállalkozó fejedelem gyámolatlan testvéreinek országaiban is magához ragadta a hatalmat[1]. Első felesége, Galswintha Athanagild nyugati gót király leánya volt, ki azonban Fredegunde, Chilperich kedvese előtt háttérbe szorult s 567-ben meg is gyilkoltatott, amiért azután Galswintha nővére, Brunhilda, Siegbert ausztráziai király felesége, férjét Chilperich ellen háborúra ingerelte[1][2]. Tovább bonyolította dolgot, hogy Chilperich visszakövetelte magának Bordeauxt, Limogest és Cahorst, azt a három várost, amelyt jegyajándékul adott Galswinthának[3]. Brunhilda ellenben elérte, hogy Cahors az övé legyen , mint a meggyilkolt nővére örököséé[3]. Ez a kérdés még elkeseredettebbé tette harcát fivérével[3]. Chilperich hatalma, sőt élete is már veszedelemben forgott, melyből azonban azáltal szabadult ki, hogy Fredegunde férjét, Sigebertet meggyilkoltatta[1]. Chilpericht 584-ben Chelles táján (Párizs közelében) vadászat alkalmával meggyilkolták[1][2][4]. Tours-i Gergely így ír erről.

VI. könyv. 46. "Chilperich, ez a mi időnkben élő Nero meg Heródes Calensis (Calais) helységébe ment, amely Paris városától mintegy 100 stádiumnyira[5] van, és ott vadászgatott. Egy napon pedig, midőn a vadászatból visszatérvén – már erősen sötétedett – a lóról levették, s kezét a lovászlegény vállára tette, odajött valaki s tőrével hónaljába döfött, majd a szúrást megismételve a hasát döfte át. Mind szájából, mind hasának sebéből bőven omló vérrel együtt gonosz lelkét is kiadta."[6]

A kicsapongó életű király az egyház ellensége volt[1]:

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

"Ímhol, szegényen maradt kincstárunk, íme gazdagságunk az egyházakhoz ment át, teljességgel nem mások, de csak a püspökök uralkodnak." – panaszkodott a király[7]. Chilperich gyakran szét is tépte főrangú, gazdag alattvalóinak a végrendeletét, ha az egyházat tették örökösükké[7]. A király a gondosan vezetett adókönyveire különösen vigyázott[8]. Uralkodása alatt történt, hogy súlyos adók miatt felkelt Lemovice – Limoges – népe, s meg akarta ölni Marcust, a király római adóbehajtóját[8]. A város püspökének sikerült Marcust megmentenie, de az összesereglett sokaság megkaparintotta és elégette az adókönyveket[7]. "Emiatt a király nagyon megharagudott, kiküldte személyes megbízottait, hatalmas büntetésekkel sújtotta, büntetésekkel rémítette a népet, sőt egyeseket még ki is végeztetett. Azt is beszélik, hogy az apátokat és presbitereket karókhoz kötözték, és mindenféle kínzóeszközzel gyötörték, mert a királyi kiküldöttek azzal vádolták meg őket, hogy a felkelés alkalmával segédkeztek a népnek az adókönyvek elégetésében. Ezután pedig még súlyosabb adókat róttak ki."[8]

Tetteiért Tours-i Szent Gergely Heródesnek meg Neronak nevezi művében[1][2]. Korához mérten meglehetős műveltséggel bírt, írni-olvasni megtanult[8], két kötetnyi verset[8], szent himnuszokat[8], imádságokat költött[8].

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j Bokor József (szerk.). Chilperich, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998) 
  2. ^ a b c Révai nagy lexikona, IV. kötet (Brutus–Csát), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1912, 449. oldal
  3. ^ a b c Tolnai Világtörténelme, Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991), ISBN 963-7765-03-4, 106. oldal
  4. Dr. Márki Sándor: A középkor története (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest; reprint kiadás: Laude Kiadó, ISBN 963-7830-81-2, 56. oldal) műve szerint saját felesége, Fredegunda gyilkoltatta meg, mert Chilperich rájött, hogy felesége udvarmesterét, Landrichot szereti. Ezt erősíti meg a Tolnai Világtörténelme, Középkor I., 106. oldala is.
  5. A stadium római hosszmérték: 190 m.
  6. Sz. Jónás Ilona: Középkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény (Európa és Közel-Kelet IV-XV. század) (magyar nyelven). Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár. (Hozzáférés: 1999. március 25.)
  7. ^ a b c Varga Domokos – Vekerdi László: Európa születése (Képes történelem sorozat), Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1980, ISBN 963-11-2042-2, 35. oldal
  8. ^ a b c d e f g Európa születése, 36. oldal

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző uralkodó:
I. Chlothar
Frank király
Neustriában 561584
Trésor de Gourdon 04.JPG
Következő uralkodó:
II. Chlothar