Gottfried August Bürger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gottfried August Bürger
Goe.Skulptur.Bürgerstr.CA.Bürger02.detail.JPG
Szobra Göttingenben, a róla elnevezett, volt Bürgerstraße mentén, a Gauß-Weber-emlékmű mellett.
Született 1747. december 31.
Molmerswende 
Banner of the Holy Roman Emperor (after 1400).svg
Német-római Birodalom
(ma Mansfeld része), Szász-Anhalt)
Elhunyt 1794. június 8. (46 évesen)
Göttingen,
Banner of the Holy Roman Emperor (after 1400).svg
Német-római Birodalom
Nemzetisége német
SignatureGottfriedAugustBuerger.jpg
Gottfried August Bürger aláírása

Gottfried August Bürger (Molmerswende (ma Mansfeld része), Szász-Anhalt, Németország), 1747. december 31.Göttingen, Német-római Birodalom, 1794. június 8.) német költő, a Münchhausen báró kalandjai szerzője.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai évek és tanulmányai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bürgert tizenkét esztendős korában gyakorlatilag az anyai nagyapja, Bauer fogadta örökbe, Ascherslebenben. A kisvárosban a Pädagogium at Halle-hoz küldték. 1764-ben az egyetem kapuit lépte át, s a teológia szakán tanult tovább. Azonban nem sokkal később elhagyta a tantárgyat, és a jogtudomány hallgatójává vált. Itt Christian Adolph Klotz (1738-1771) német filológus befolyása alá került. Az egyetemet itt nem sikerült elvégeznie, ezért 1768-ban átiratkozott a Göttingeni Egyetemre, itt újra a jogtudomány hallgatójaként tanult tovább.

Hamarosan az irodalomra adta magát és igen rendetlen, kicsapongó életet élt. Legelső költeményei 1771-ben a Göttinger Musenalmanach című évkönyvben jelentek meg. 1772-ben körjegyző lett a hannoveri Altengleichenben. Lenore című költeménye, mely 1774-ben jelent meg a Gött. Musenalmanachban, egész Németországban ismertté tette nevét. Ugyanebben az évben nőül vette Leonhard niedecki körjegyző leányát, Dorottyát, de a lakodalom után nemsokára szenvedélyesen megszerette felesége hugát, Augusztát, akit költeményeiben Molly néven ünnepelt. Ebből szertelen viszályok keletkeztek, melyek nemcsak családi életét, hanem jó hírnevét is tönkre tették. Ezekhez még pénzbeli zavarok és hivatali bajok is járultak.

1784-ben felesége meghalt, ő lemondott hivataláról és Göttingenbe ment egyetemi magántanárnak. 1785 júliusában feleségül vette Augusztát, de s lány már 1786. június 6-án meghalt. 1790 őszén újra megházasodott; felesége Elise Hahn lett, aki egy költeményben nyilvánosan ajánlotta fel neki kezét. De ez a házasság is áldatlan volt; felesége feslett életet élt és e miatt Bürger általános gúny és üldözés tárgya lett. Végül 1792 márciusában törvényesen elvált Elise Hahntól. De a költő többé nem szedhette össze magát. Egészséges kedélye tönkre volt téve, ezenkívül végtelenül megbántotta őt Schillernek a jénai Allgemeine Litteraturzeitungban közölt túlságosan szigorú ítélete; harmadik feleségének pazarlása folytán pedig anyagilag is úgy tönkrement, hogy koldusbotra jutott. Fordításokkal tengette életét, ismerősei elfordultak tőle. Így halt meg sorvadásban.

Költeményeinek első gyűjteménye (Gedichte) 1778-ban jelent meg Göttingenben és azóta számtalan kiadást ért meg. Összes műveit K. Reinhard adta ki 1823-24-ben, 7 kötetben és Ed. Grisebach, 1872-ben, 2 kötet. Legszebb balladáit magyarázta Heinrich Gusztáv, Német balladák és románcok I, 2-ik kiadás 1887.[1]

Munkái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lenore és más balladák
  • Münchhausen báró kalandjai

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gottfried August Bürger című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. V. ö. Székely György, B. költészete és hatása Csokonaira, 1888.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gottfried August Bürger témájú médiaállományokat.