Goldoványi Béla
| Goldoványi Béla | |
| Született | 1925. december 20.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1972. november 16. (46 évesen) Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | rövidtávfutó |
| Iskolái | Budapesti Műszaki Egyetem (–1950) |
| Halál oka | heveny féregnyúlvány-gyulladás |
| Sírhelye | Új köztemető |
| Magassága | 176 cm |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Goldoványi Béla témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Szerzett érmek | |||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||
Goldoványi Béla (Budapest, 1925. december 20. – Budapest, 1972. november 16.) olimpiai bronzérmes, Európa-bajnok atléta.
1947-től a MAFC, majd 1950-től a Budapesti Dózsa, illetve az Újpesti Dózsa atlétája, rövidtávfutója volt. 1947-től 1958-ig szerepelt a magyar válogatottban. Nemzetközi versenyeken elsősorban a 4 × 100 méteres futóváltó tagjaként, a magyar bajnokságokon 100 és 200 méteres síkfutásban volt eredményes. 1948 és 1956 között három olimpián volt a magyar küldöttség tagja. A „villámikrek” néven ismert, az 1952. évi olimpián bronzérmes magyar váltó befutó embere volt. A futóváltó mellett 1948-ban 100 méteres síkfutásban, 1956-ban 100 és 200 méteres síkfutásban is versenyzett. Az aktív sportolást 1958-ban fejezte be.
1944-ben a zuglói Szent István Gimnáziumban érettségizett. 1950-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen építész oklevelet szerzett, és visszavonulása után mérnökként tevékenykedett. Halálát helytelenül kezelt vakbélgyulladás okozta. Emlékére a magyar 200 méteres síkfutóbajnokságot Goldoványi-emlékverseny néven írják ki.
1964-ben Budapesten 1 pár szögescipő, 3 olimpia címmel kiadta visszaemlékezéseit.
Sporteredményei[szerkesztés]
- olimpiai 3. helyezett
- 1952, Helsinki: 4 × 100 m váltó (Zarándi László, Varasdi Géza, Csányi György)
- olimpiai 4. helyezett
- 1948, London: 4 × 100 m váltó (Tima Ferenc, Bartha László, Csányi György)
- Európa-bajnok
- 1954, Bern: 4 × 100 m váltó (Zarándi László, Varasdi Géza, Csányi György)
- kétszeres főiskolai világbajnok
- 1947, Párizs: 4 × 100 m váltó (Bartha László, Csányi György, Tima Ferenc)
- 1949, Budapest: 4 × 100 m váltó (Bartha László, Csányi György, Szebeni Ottó)
- kétszeres főiskolai világbajnoki harmadik helyezett
- 1947, Párizs: olimpiai váltó (Bánhalmi Ferenc, Csányi György, Garay Sándor)
- 1954, Budapest: 4 × 100 m váltó (Senkei József, Varasdi Géza, Zarándi László)
- főiskolai világbajnoki 6. helyezett
- 1949, Budapest: 200 m síkfutás
- tizennyolcszoros magyar bajnok
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Magyar Köztársasági Érdemérem ezüst fokozat (1947)[3]
- Magyar Köztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1949)[4]
- Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1951)[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC04834/05300.htm, Goldoványi Béla, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ Kitüntetések a sportban. Népsport, III. évf. 245. sz. (1947. december 16.) 1. o.
- ↑ "Az árulók felett aratott győzelem tette lehetővé, hogy ma sportgyőzelmeket ünnepelhetünk": A kitüntetettek. Népsport, V. évf. 192. sz. (1949. szeptember 26.) 1., 3. o.
- ↑ Sportolókat, szakoktatókat és vezetőket tüntetett ki a népköztársaság elnöki tanácsa. Népsport, VII. évf. 20. sz. (1951. január 29.) 3. o.
Források[szerkesztés]
- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
- Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – ISBN 963253526x
- Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2
- Goldoványi Béla a Melbourne '56 honlapon
- Magyar atlétika honlap – Magyar férfi bajnokok rövidtávfutásban
- Goldoványi Béla profilja az Olympedia oldalán (angolul)
