Glaser Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen OsvátA (vitalap | szerkesztései) 2019. június 25., 10:57-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Glaser Lajos
SzületettGlaser Lajos Bertalan Antal
1903. március 30.
Rétság
Elhunyt1944. szeptember 15. (41 évesen)
Gombos
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1931)
A Wikimédia Commons tartalmaz Glaser Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Glaser Lajos (Rétság, 1903. március 30. – Gombos, 1944. szeptember 15.)[1][2] geográfus, térképész, levéltáros.

Élete

Glaser József a rétsági királyi magyar járásbíróság bírója és Keszegi Karola fia, vallása római katolikus. 1931-ben szerzett diplomát a budapesti tudományegyetem közgazdaság-tudományi karán. 1931-32-ben német–magyar ösztöndíjasként Karlsruhéban tanult.

Cholnoky Jenő és Teleki Pál tanítványa, majd utóbbinak tanársegéde volt Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetem Gazdasági Földrajzi Intézetében. 1933-34-ben ösztöndíjas kutató, majd Teleki ajánlására került a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztályához 1935-36-ban belföldi ösztöndíjasként. 1936 és 1940 között segédőr, 1940 és 1943 között a Magyar Országos Levéltár gyakornoka volt, majd 1943–44-ben annak őre.

Főként történeti földrajzzal és történeti térképtannal foglalkozott, Karlsruhéban a helyi történeti gyűjtemény magyar vonatkozású térképeit dolgozta fel. A magyar történettudományban az elsők között volt, akik az ember tájformáló tevékenységét kutatták. Az 1930–as–1940-es években több történeti munkához, így a Hóman Bálint–Szekfű Gyula-féle Magyar történethez is szerkesztett térképeket. Jelentős a Dunántúl és az Alföld településtörténetére vonatkozó kapcsolatos tevékenysége. A Magyar Földrajzi Társaság választmányának tagja volt.

Magyarország német megszállását követően (1944. március 19.) a német fasiszták elhurcolták. Munkaszolgálatosként nyoma veszett, utoljára Gombos környékén látták. További sorsa és halálának körülménye ismeretlenek. Felesége dr. Benke Anna volt.

Emlékezete

Rétsági szülőházát (Rákóczi út 18.) emléktáblával jelölték meg. Életét és munkásságát feldolgozta Végh József rétsági helytörténész.

Főbb művei

  • Alkotmánytan és közigazgatástan. Steinecker Ferenc előadásai után szerk. Bokross E. Bélával. (Bp., 1924)
  • A Dunántúl középkori úthálózata. 1–2. Részben egy. doktori értek. is. (Századok, 1929)
  • A római utak nevei középkori útleveleinkben. (Magyar Nyelv, 1931)
  • Középkori hadiutak a Dunántúlon. (Hadtörténeti Közlemények, 1932)
  • A karlsruhei gyűjtemények magyar vonatkozású térképanyaga. – Ungarn betreffende Karten und Pläne in den Karlsruher Sammlungen. Összeáll. 1 kihajtható térképpel és 2 térkép reprodukcióval. (A Térképészeti Közlöny különfüzete. 6. Bp., 1933)
  • Der Levantehandel über Ungarn im 11. und 12. Jahrhundert. (Ungarische Jahrbücher, 1933)
  • Magyarország helyzete az európai gazdaságban. (Földrajzi Közlemények, 1935)
  • A térképkatalogizálás problémái. (Magyar Könyvszemle, 1937)
  • Hogyan mérték fel az országot? (Búvár, 1937)
  • Lipszky térképe. (Búvár, 1938)
  • Kelet-Dunántúl a honfoglalás és a vezérek korában. Fejér vármegye kialakulása. (Magyar városok és vármegyék monográfiája. 22. köt. Fejér vármegye. Szerk. Juhász Viktor, Schneider Miklós. Cegléd, 1937)
  • Az Országos Levéltár térképei. (Levéltári Közlemények, 1939)
  • Az Alföld régi vízrajza és a települések. (Földrajzi Közlemények, 1939)
  • A térképrendezés feladatai a vidéki levéltárakban. (Levéltári Közlemények, 1941)
  • A térképkatalogizálás kérdése. (Magyar Könyvszemle, 1942)

Jegyzetek

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. I. ker. állami halotti akv. 124/1949. folyószáma alatt.
  2. A halálesetet bíróság állapította meg (Budapesti I. III. kerületi járásbíróság Pk. III. 55983/943/ számú végzés)

Források

További információk

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.