Gerő Viktor
| Gerő Viktor | |
| Született | Grosz Jakab 1851. szeptember 4. Székesfehérvár |
| Elhunyt | 1900. március 16. (48 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Gerő Ilona (h. 1884–1900) |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (2. parcella, 20. sor, 18. sírhely) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gerő Viktor (1888-ig Grosz Jakab Viktor)[1](Székesfehérvár, 1851. szeptember 4. – Budapest, Józsefváros, 1900. március 16.)[2] középiskolai tanár.
Élete[szerkesztés]
Grosz József kereskedő és Schvarcz Éva fiaként született. Középiskolai tanulmányait szülővárosában és Pesten, a katolikus gimnáziumban, a jogot pedig Eperjesen végezte. 1873-ban mint egyéves önkéntes szolgált a 69. (Jelasich) gyalogezredben. 1876-ban a bölcsészeti pályára lépett Budapesten; történelem–földrajz szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. 1880-tól a Röser-féle középkereskedelmi iskolánál működött. 1879-ben a Nemzeti Ujság tanügyi rovatvezetője, 1882–1883-ban a Szombati Ujság társszerkesztője volt, ahol főképp történelmi témájú cikkei jelentek meg. 1896-ban kinevezték a Budapesti V. Kerületi Állami Főreáliskola helyettes tanárává. Tagja volt az Országos Magyar Izraelita Tanítóegyesületnek. 1899 júliusáig feleségével és két gyermekével a Király utcában lakott, ahonnan Újpestre költöztek. 1900. március 8-án a Váci úti London Szállóban főbe lőtte magát, majd egy héttel később a Szent Rókus Kórházban belehalt sérüléseibe.[3]
A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.
Családja[szerkesztés]
Felesége Gerő Ilona (1865–1933), Gerő Simon könyvelő és Tauszig Antónia lánya, akit 1884. november 9-én Pesten vett nőül.[4]
Fia Gerő Andor (1890–1964)[5] törvényszéki jegyző.
Művei[szerkesztés]
- Hirlapirodalmunk az 1885. országos kiállításon (Budapest, 1885)
- Egy zsidó fiú története. Leopold Kompert után fordította. (két kötet, Székesfehérvár, 1886)
- Ghettotörténetek. Kompert után fordította. (Székesfehérvár, 1887)
- Legújabb általános magyar-német levelező és ügyiratok gyűjteménye. A társadalmi érintkezésben, kereskedelmi, ipari és katonai ügyekben előforduló összes írásbeli minták foglalata. (Székesfehérvár, 1889)
- Jog-, kereskedelmi-isme és iparjog kérdések és feleletekben. Kereskedelmi iskolák számára. (Székesfehérvár, 1890)
- A nemzetgazdaság- és pénzügytan vezérfonala. Szakiskolák számára. (Székesfehérvár 1890)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 36976/1888. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1888. év 4. oldal 38. sor
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 770/1900. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 22.)
- ↑ „Életunt tanár”, Budapesti Napló, 1900. március 8., 9. oldal (Hozzáférés: 2022. január 22.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 467/1884. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. január 22.)
- ↑ Gerő Andor gyászjelentése (1964). (Hozzáférés: 2022. január 22.)
Források[szerkesztés]
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái III. (Fa–Gwóth). Budapest: Hornyánszky. 1894.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás. Budapest, 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
