Geophaginae

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Geophaginae
Geophagus surinamensis
Geophagus surinamensis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Sugarasúszójú halak
(Actinopterygii)
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Labroidei
Család: Cichlidae
Alcsalád: Geophaginae
Haseman, 1911
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Geophaginae témájú kategóriát.

A Geophaginae a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a Cichlidae családjába tartozó alcsalád. A Geophaginae alcsalád a Dél-amerikai cichlids fajok között egy óriási nagy törzsfejlődési összefutás, ezért maga az alcsaládi elnevezés egy ichthyológiai gyűjtőnév. Az új technika, a molekuláris genetikának köszönhetően a neotrópusi cichlids fajok, (különösen az afrikai endemikus fajok), és a Dél- amerikai Geophaginae, valamint a Cichlasomatinae alcsaládba tartozó összes faj és halnem rendszertani besorolása szinte napról napra változhat.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cichlidae (Teleostei: Perciformes)

  • Geophaginae
    • Acarichthyini
    • Crenicaraini
    • Geophagini

Acarichthyini klád[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Acarichthys heckelii
  • Acarichthys (Eigenmann, 1912)
    • A. heckelii (Müeller & Troschel, 1848)
    • A. subocularis (Cope, 1878)

Maga az Acarichthys név a latin Acara, és egy ógörög főnévből (ikthys = hal) szóösszetételből fakad. A halnem első osztályozása az Osztrák J. Jakob Heckeltől származik (1840), még Heckelius -thayeri néven (Ichthyológia története: J. J. Hackel & J. Agassiz & F. Steindachner). E két halnem külső megjelenése hasonló a Geophagus fajokhoz azzal különbséggel, hogy a külső fülcimpájuk teljesen hiányzik (Kullander & Nijssen, 1986). A földrajzi szétosztásuk szerint megtalálhatóak egész Amazóniában például Rio-Putumayo, Rio-Branco vízrendszere, Peruban és Venezuelában (Rio-Essequibo).

  • Guianacara (Kullander and Nijssen, 1989)
    • G. geayi (Pellegrin, 1902)
    • G. sphenozona (Kullander & Nijssen, 1989)
    • G. owroewefi (Kullander & Nijssen, 1989)
    • G. oelemariensis (Kullander & Nijssen, 1989)
    • G. stergiosi (López-Fernández, Taphorn & Kullander, 2006)
    • G. cuyunii (López-Fernández, Taphorn & Kullander, 2006)
    • G. dacrya (Jessica Arbour & Hernán López-Fernández, 2011)

A Guianacara halnem (syn: Oelemaria), a nevüket az elsőként leírt előfordulási helyükről kapták (Rio-Oelemaria), a név előtagja egy Dél-amerikai ország neve: Guiana. Ehhez társul egy rag az Acara szóból: acará. Földrajzi szétosztásuk szerint megtalálhatóak Guianában a Rio-Cuyuni vízrendszerben, az Amazonas medencében (Rio-Branco, Rio-Trombetas) és az Orinoco medencében (Rio-Caroni).

Crenicaratini klád[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Biotoecusok földrajzi szétosztásuk szerint megtalálhatóak a brazíliai Rio-Branco és a Rio-Negro vízrendszerében, valamint Kolumbiában a Rio-Orinoco rendszerhez tartozó Rio-Bita (Puerto Carreno) nevű kis patakban. Az összes Biotoecus faj kivétel nélkül az un. feketevízű (biotos) folyókban és patakokban él, innen kapták a nevük első részét, a név másik fele oikos, amely házat jelent. Átlagos méretük 8 cm.

Geophagini klád[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A. acrensis (Staeck, 2003)
  • A. agassizii (Steindachner, 1875)
  • A. alacrina (Kullander, 2004)
  • A. angayuara (Kullander & Ferreira, 2005)
  • A. arua (Römer & Warzel, 1998)
  • A. atahualpa (Römer, 1997)
  • A. barlowi (Römer & Hahn, 2008)
  • A. baenschi (Römer, 2004)
  • A. bitaeniata (Pellegrin, 1936)
  • A. borellii (Regan, 1906) (incertae sedis)
  • A. brevis (Kullander, 1980)
  • A. cacatuoides (Hoedeman, 1951)
  • A. caetei (Kullander, 1980)
  • A. cinilabra (Römer, Duponchelle, Diaz, Davilla, Sirvas, Catchay & Renno, 2011)
  • A. commbrae (Regan, 1906)
  • A. cruzi (Kullander, 1986)
  • A. erythrura (Staeck & Schindler, 2008)
  • A. diplotaenia (Kullander, 1987)
  • A. elizabethae (Kullander, 1980)
  • A. eremnopyge (Ready & Kullander, 2004)
  • A. eunotus (Kullander, 1981)
  • A. geisleri (Meinken, 1971)
  • A. gephyra (Kullander, 1980)
  • A. gibbiceps (Meinken, 1969)
  • A. gossei (Kullander, 1982)
  • A. guttata (Antonio, 1989)
  • A. hippolytae (Kullander, 1982)
  • A. hoignei (Meinken, 1965)
  • A. hongsloi (Kullander, 1979)
  • A. huascar (Römer & Hahn, 2006)
  • A. inconspicua (Kullander, 1982)
  • A. iniridae (Kullander, 1982)
  • A. inornata (Staeck, 2003)
  • A. juruensis (Kullander, 1986)
  • A. linkei (Koslowski, 1985)
  • A. luelingi (Kullander, 1976)
  • A. erythrura (Staeck & Schindler, 2008)
  • A. macmasteri (Kullander, 1979)
  • A. martini (Römer, 2004)
  • A. meinkeni (Kullander, 1980)
  • A. mendezi (Römer, 1994)
  • A. moae (Kullander, 1980)
  • A. nijsseni (Kullander, 1979)
  • A. norberti (Staeck, 1991)
  • A. ortmanni (Eigenmann, 1912)
  • A. panduro (Römer, 1997)
  • A. paucisquamis (Kullander & Staeck, 1988)
  • A. pantalone (Römer & Soares & Hahn, 2006)
  • A. payaminonis (Kullander, 1986)
  • A. personata (Kullander, 1980)
  • A. pertensis (Haseman, 1911)
  • A. piauiensis (Kullander, 1980)
  • A. pleurotaenia (Regan, 1909)
  • A. pulchra (Kullander, 1980)
  • A. regani (Kullander, 1980)
  • A. resticulosa (Kullander, 1980)
  • A. rositae (Römer & Hahn, 2006)
  • A. rubrolineata (Hein, 2002)
  • A. rupununi (Fowler, 1914)
  • A. salpinction (Kullander & Ferreira, 2005)
  • A. similis (Staeck, 2003)
  • A. staecki (Koslowski, 1985)
  • A. steindachneri (Regan, 1908)
  • A. taeniata (Günther, 1862)
  • A. trifasciata (Eigenmann & Kennedy, 1903)
  • A. tucurui (Staeck, 2003)
  • A. uaupesi (Kullander, 1980)
  • A. urteagai (Kullander, 1986)
  • A. velifera (Staeck, 2003)
  • A. viejita (Kullander, 1979)
  • A. wapisana (Römer & Hahn & Conrad, 2006)
  • Apistogrammoides (Meinken, 1965)
    • Apistogrammoides pucallpaensis (Meiken, 1965)
  • Biotodoma (Eigenmann & Kennedy, 1903)
    • Biotodoma cupido (Heckel, 1840)
    • Biotodoma wavrini (Gosse, 1963)
Geophagus crassilabris
  • Geophagus (Heckel, 1840)
    • G. altifrons (Heckel, 1840)
    • G. megasema (Heckel, 1840)
    • G. proxima (Castelnau, 1855)
    • G. obscura (Castelnau, 1855)
    • G. crassilabris (Steindachner, 1876)
    • G. camopiensis (Pellegrin, 1903)
    • G. pellegrini (Regan, 1912)
    • G. harreri (Gosse, 1976)
    • G. brachybranchus (Kullander & Nijssen, 1989)
    • G. brokopondo (Kullander & Nijssen, 1989)
    • G. argyrostictus (Kullander, 1991)
    • G. taeniopareius (Kullander & Royero, 1992)
    • G. grammepareius (Kullander & Royero, 1992)
    • G. abalios (López-Fernández & Taphorn, 2004)
    • G. winemilleri (López-Fernández & Taphorn, 2004)
    • G. dicrozoster (López-Fernández & Taphorn, 2004)
    • G. gottwaldi (Schindler & Staeck, 2006)
  • Surinamensis csoport (López-Fernandez, 2004)
    • G. surinamensis (Bloch, 1791)
    • G. parnaibae (Staeck & Schindler, 2006)
      • G. sp. "Altamira"
      • G. sp. "Pindare"
      • G. sp. "Red Head Tapajos"
Geophagus brasiliensis
  • Geophagus-steindachneri (Eigenmann & Hildebrand, 1910) -csoport (incertae sedis) (Kullander, 1986).
  • Geophagus-brasiliensis (Quoy & Gaimard, 1824) -csoport (incertae sedis)(Kullander, 1986)
    • Geophagus brasiliensis iporangensis (Haseman, 1911)
  • Gymnogeophagus (Miranda Ribeiro, 1918)
    • G. gymnogenys (Hensel, 1870)
    • G. labiatus (Hensel, 1870)
    • G. rhabdotus (Hensel, 1870)
    • G. balzanii (Perugia, 1891)
    • G. australe (Eigenmann, 1907)
    • G. meridionalis (Reis & Malabarba, 1988)
    • G. lacustris (Reis & Malabarba, 1988)
    • G. setequedas (Reis, 1992)
    • G. che (Casciotta, Gómez & Toresani, 2000)
    • G. caaguazuensis (Staeck, 2006)
    • G. tiraparae (González-Bergonzoni, Loureiro & Oviedo, 2009)
      • G. sp. "Blue Lips"
      • G. sp. "Blue Neon"
      • G. sp. "Catalancito"
      • G. sp. "Cuña Pirú"
      • G. sp. "Formosa"
      • G. sp. "High dorsal"
      • G. sp. "La Pedrera"
      • G. sp. "Rosario"
      • G. sp. "San Borja"
      • G. sp. "Verna"
  • Mazarunia (Kullander, 1990)
    • Mazarunia mazarunii (Kullander, 1990)
      • M. sp. "Red Patwa"
  • Mikrogeophagus (Meulengracht-Madson in Schiötz & Christensen, 1968)
    • M. altispinosa (Haseman, 1911)
    • M. ramirezi (Myers & Harry, 1948)
Satanoperca leucostictus
  • Satanoperca (Günther, 1862)
    • S. jurupari (Heckel, 1840)
      • S. aff. jurupari
    • S. acuticeps (Heckel, 1840)
    • S. daemon (Heckel, 1840)
    • S. pappaterra (Heckel, 1840)
    • S. leucostictus (Müller & Troschel, 1849)
    • S. mapiritensis (Fernández Yépez, 1950)
    • S. macrolepis (Günther, 1862)
    • S. lilith (Kullander & Ferreira, 1988)
  • Taeniacara (Myers, 1935)
    • Taeniacara candidi (Myers, 1935)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]