Gara György

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gara György
SzületettGeiringer György
1937. május 27. (86 éves)[1][2]
Pozsony
Állampolgársága
Foglalkozása
  • festőművész
  • dalszerző
  • színházi díszlettervező
Iskolái
Sablon • Wikidata • Segítség

Gara György (Pozsony, 1937. május 27. –) képzőművész, hazánkban zeneszerzőként ismerik.

Hazai tevékenysége[szerkesztés]

Gyermekkorában települt át Csehszlovákiából Magyarországra. Középiskoláit Budapesten a Török Pál utcai képzőművészeti Gimnáziumban végezte[3] , majd a Képzőművészeti Főiskola festő szakán folytatta. Az ötvenes évektől kezdve játszott autodidakta módon gitáron. A Rákosi-, majd a Kádár-korszak a fiatalokat a munkásosztály tevékenységének ábrázolására terelte.[4] Pályáját komolyan befolyásolta évfolyamtársával, Csoór Gáspárral kötött barátsága, aki a Színház- és Filmművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait már 1958-tól (1960-ban meghalt). Ennek tulajdonítható Gara első találkozása a filmmel: 1961-ben szerepelt Kardos György: Ég és föld között[5] című filmjében szereplőként és zeneszerzőként is (1962-ben mutatták be). A következő filmjével tette ismertté magát. Herskó János Párbeszéd című filmjének meghatározó eleme volt a kísérőzene (1963).

A film egy fiatal házaspár tétova útkeresést ábrázolja. A dal férfi előadótól szólal meg, de a szövege akár a férfi, akár a nő érzelmeit képes kifejezni. A dal (Ha volna valaki)[6] kultuszfilmmé tette a Párbeszédet, és önálló életre kelt (a filmben a természet, fák, folyópart, fiatalok beszélgetése: zajos környezetben hangzik el), de tiszta formában, hanglemezen is megjelent (Qualiton SP 262a).[7]

Gara Györgynek ebben az időben több szerzeménye is megjelent: Magány[8], Tűnj el a városból[9], Visszajövök hozzád[10], Hát jöjj, te öreg fiú,[11] előadóként Frederico Garcia Lorca-Vas István: Gitár című dalát adta elő.[12] Indult az 1966-os Táncdalfesztiválon A szél most útra kél című szerzeményével.[13] Az MTI részéről Molnár Edit készített fényképes riportot Gara Györggyel.[14]

Ugyanebben az időben díszlettervezőként is dolgozott a budapesti Odry Árpád Színpadon és debreceni Csokonai Színházban (1965-1968).[15]

Tevékenysége az emigrációban[szerkesztés]

Talán Magyarországnak a Prágai Tavasz letörésében betöltött fegyveres részvétele kedvetlenítette el. Legalábbis erre utal a ph+arts Le magazine suisse des arts egyik cikke (Le combat avec la matière, kb. jelentése: Igába hajtani az anyagot). Először egy művészeti stúdióban helyezkedett el, ahol szinte azonnal lehetősége nyílott új művészeti megoldásokkal kísérletezni.[16] Sikere lehetővé tette, hogy saját műtermet nyithasson. Ettől kezdve kísérletező, útkereső lehetőségei megnőttek,[17] különösképp a térbeli, plasztikus alkotások irányában.[17] Egyik tárlatán szobrászként jelenik meg.[18] Honlapján[19] a legkülönfélébb művészeti irányzatok bemutatását látjuk: plexi, alumínium alkotások, szobrok és festmények. Tevékenységét különösképpen jól tükrözik a Lausanne-e kiállításon készült képek (a honlapján láthatók). Egy nyilatkozatában ezt mondja: »Anyagokkal, különösképpen a betonnal, az alumíniummal és a plexiüveggel dolgozom, hogy egyidejűleg felfedjem képi és szobrászati képességeiket«.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ http://abcd.hu/szemelyi-nevter/?id=292872&date=2020-05-30, 2020. május 30.
  2. ↑ a b SIKART. (Hozzáférés: 2021. június 18.)
  3. ↑ Gara György: Zenei irányzat:Sláger, sanzon, tradicionális pop. Zeneszöveg.hu. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  4. ↑ Fiatal művészeink. Ferencváros 1964-2011, 1964. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  5. ↑ Ég és föld között (film). IMDB. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  6. ↑ Ha volna valaki (kotta). Kottakiadó.hu. [2020. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  7. ↑ Hanglemez katalógus SP 201-300. G-Portál. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  8. ↑ T-007.100.523-6
  9. ↑ T-007.095.636-3 A bejegyzés téves, a dal valódi címe Tűnj el a környékről
  10. ↑ T-007.092.464-9
  11. ↑ Hát jöjj, te öreg fiú. youtube. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  12. ↑ F.G. Lorca: Gitár. youtube. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  13. ↑ Hanglemezen SP317, ISWC T-007.100.522-5.
  14. ↑ Festészet - Zene - Művész portré - Gara György festőművész, zeneszerző. MTVA Archívum. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  15. ↑ Gara György (életrjz). MEK IIF.hu. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  16. ↑ Gara Georges Gravure Peinture. visartevaud. [2020. szeptember 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  17. ↑ a b Gara, georges (lexikon). SIK ISEA, 2018. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  18. ↑ Danielle Junod-Sugnaux: Geotges Gara de feu et le glace. [2020. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 6.)
  19. ↑ Georges Gara Peinture, sculpteur. Georges Gara. (Hozzáférés: 2020. július 6.) Néhány művének bemutatásával

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gara_György&oldid=26926454”