Gravity Field and Steady-State Ocean Circulation Explorer

GOCE
Űrügynökség	ESA
Küldetés
Indítás dátuma	2009. március 17.
Indítás helye	Pleszeck űrközpont
Hordozórakéta	Rokot
Élettartam	20 hónap (tervezett)
Tömeg	1100 kg
Energiaellátás	Napelem, 1300 W
Pályaelemek
Pálya	Föld körüli, napszinkron
Pályamagasság	268 km
Inklináció	96,70˚
[http://ESA GOCE Hivatalos weboldal]

A GOCE (angolul Gravity field and steady-state Ocean Circulation Explorer, azaz Gravitációs mező- és állandó állapotú Óceánáramlat-megfigyelő) európai műhold, melynek fő feladata a Föld gravitációs mezejének minden eddiginél pontosabb feltérképezése melyből az eddigieknél pontosabb geoidmodell származtatható. Ennek segítségével lehetőség nyílik a tengerszint magasságának változásai, a tengeráramlatok, földrengések és a vulkáni tevékenység jobb megértése, melyhez a globális változások, többek között a globális felmelegedés jobb megértéséhez van szükség.

Fő műszere a gradiométer, egy, a műhold három irányú gyorsulását nagy pontossággal mérő, az Eötvös-ingához hasonló műszer, ennek adataiból (a műhold apró gyorsulásaiból és lassulásaiból) következtetnek a Föld gravitációs mezejére. Az érzékenység növelése miatt a műhold pályája a Föld felszínéhez közel, 250-285 kilométer magasan fog húzódni. Mivel ilyen magasságban a felsőlégkör fékező hatása már jelentősnek mondható, a műholdat áramvonalas formájúra tervezték, emellett fedélzetén egy ionhajtóművet is elhelyeztek, melyet napelemtáblák látnak el árammal. A hold széles nemzetközi együttműködésben készült, építésében az Európai Unió 13 országából (többek között hazánkból) 45 cég vett részt.

A műhold az ESA Living Planet programjának keretében épített Earth Explorers műholdsorozat első tagja. A program keretében olyan műholdakat építenek, melynek feladata a Föld bioszférájának, víz- és jégtakarójának, valamint ezek egymással történő kölcsönhatásának jobb megértése. További tervezett holdjai a ADM-Aeolus, az EarthCARE a SMOS, a Cryosat–2 és a Swarm.

A küldetés

Startját eredetileg 2005 őszére tervezték, több éves halasztás után 2009. március 17-én állt pályára, melyet 4-5 hónapos kalibrációs időszak után követ a mintegy egy éves mérési periódus. Március 20-ára sikerült az egyik fő műszert, a GPS vevőt üzembe helyezni, így megkezdődhetett a tudományos program első szakasza, a gradiométer üzembe helyezését áprilisra tervezik.

A mérések szempontjából a 11 éves napciklus passzívabb fele lett volna optimális, ekkor ugyanis a felsőlégkör kevésbé kiterjedt, ez kevésbé zavarja a méréseket, de ez a folyamatos késések miatt elúszni látszik. Külön probléma, hogy a fő mérési program a téli időszakra csúszott, amikor a napelemek fény híján kevesebb elektromos energiát tudnak termelni, így a kisebb teljesítményen dolgozó ionhajtómű miatt mintegy 30 kilométerrel magasabb pályáról kell a méréseket végezni.

2009 júniusának elejére befejezték a műhold beszabályozását, így az ionhajtómű pontosan tudja ellensúlyozni a Föld légkörének fékező hatását, tökéletes súlytalanságot állítva elő, ami a Föld gravitációs mezejének feltérképezéséhez szükséges.

Külső hivatkozások

• GOCE (angol nyelven). ESA. (Hozzáférés: 2009. március 30.)
• Frey, Sándor: Utolsó pillantás a GOCE-ra. Űrvilág.hu, 2008. szeptember 5. (Hozzáférés: 2009. március 1.)
• Frey, Sándor: GOCE: nem lesz következmények nélküli a késlekedés. Űrvilág.hu, 2008. november 20. (Hozzáférés: 2009. március 1.)
• Frey, Sándor: GOCE: indítási halasztás. Űrvilág.hu, 2009. március 16. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
• Frey, Sándor: Végre elindult a GOCE. Űrvilág.hu, 2009. március 17. (Hozzáférés: 2012. december 2.)
• Frey, Sándor: Tovább csökkentik a GOCE pályamagasságát. Űrvilág.hu, 2012. november 19. (Hozzáférés: 2012. december 2.)