Féjja Sándor

Féjja Sándor
2009-ben
Született	1940. december 6. (83 éves) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	pszichológus filmtörténész
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1969) Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1969)
A Wikimédia Commons tartalmaz Féjja Sándor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Féjja Sándor (Budapest, 1940. december 6. –) fotó- és filmkutató pszichológus, filmtörténész.

Pályafutása

A Kölcsey Ferenc Gimnáziumban tanult, a Mester utcai Fáy András Gimnáziumban érettségizett 1959-ben. Filmlaboránsi (1960) és fényképészi szakmunkás-bizonyítványt (1963) szerzett. Egyetemi tanulmányait az ELTE BTK klinikai pszichológus szakán – a lipótmezei Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben volt gyakornok –, Mérei Ferenc pszichológus (hálózatkutató) tanítványaként végezte (1969), közben művészettörténeti, esztétikai és mozgóképpel kapcsolatos szaktárgyakkal foglalkozott; a Színház- és Filmművészeti Főiskolán egyetemes filmtörténetet és filmesztétikát, a Kőrösi Csoma Sándor Intézet világi levelező tagozatán, Hetényi Ernő tibetológusnál pedig buddhológiát tanult (1967-1969). Diplomamunkája: A személyiség pathopszichológiai megnyilvánulása a filmművészetben. A Népművelési Intézet külső munkatársaként – Réti Pál és Zágon Bertalan mentorálásával – tevékenykedett a hazai amatőrfotós és –filmes mozgalomban (előadások, cikkírás, lapszerkesztés, zsűrizések); a Tokaji Művésztelepen - Bánszky Pál felkérésére - interaktív művészetpszichológiai team-beszélgetések guide-ja volt. Diapozitívokkal és mozgóképekkel illusztrált fotó- és filmtörténeti előadásokat tartott a TIT-Szabadegyetemen. Mozgókép és pszichológia témájú, filmbejátszásos műsorai voltak az ELTE Egyetemi Színpadán. Fotográfiával foglalkozó szakcikkei 1966 óta jelentek/jelennek meg: FOTO, Fotografie, Fotóművészet, Szovjetszkoje Foto, Szellemkép, Fotómozaik, Digitális Fotó Magazin. 1970-ben vette fel tagjai sorába a Magyar Fotóművészek Szövetsége, ahol több éven át vezette az Ösztöndíj Bizottságot.

Pályáját 1959 decemberében a Budapest Filmstúdiónál (korábban HDF) kezdte, volt világosító, laboráns, segédoperatőr, standfotós. E filmgyár laboratóriumából a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdióhoz került filmraktárosnak, majd a MAFILM 4. sz. játékfilmstúdióhoz (Nemeskürty István alkotócsoportja) dramaturgnak. 1972 és 1976 között a filmvállalat pszichológusaként gyakorlati feladatokat végzett. Filmpszichológiai kutatással – közönség- és filmhatás tárgykörében – a Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum megbízásából kezdett el foglalkozni (1968-tól), melynek tudományos kutatója lett. Tagja volt itt Tárnok János filmszociológiai csoportjának (1976-tól), ezzel egyidejűleg, 1986-1990-ben a Port Ferenc menedzselte Fővárosi Moziüzemi Vállalat (majd Budapest Film) elméleti és módszertani osztályát vezette, kiadványát (Az EMO Közleményei) szerkesztette, amelyben rendszeresen publikált. Tanulmányúton járt (Zs. Zsabszkij vezetésével) a moszkvai Gosfilmofondnál; meglátogatta a hollywoodi Universal Studios-t; vendégül látta őt Disneyland (Anaheim, Katy Pittara). Több tévéműsorban kutatási témáival szerepel(t). Írója és előadója a Fejezetek a film történetéből című oktatófilm sorozat 25. részének: A magyar animációs film I-II. (MAFSZ, 1990). Rendezője a Kovásznai György filmanimációs munkásságával foglalkozó dokumentumfilmnek: Másképp-mozi. Számos írása az animációs film egyetemes és magyar történetével, esztétikájával, dramaturgiájával foglalkozik. Publikálására hosszan, nyomdakészen várt A kiskakas kutyakötelessége. Macskássy Gyula világa c. tanulmánya (In. Macskássy Gyula munkássága és a magyar reklámfilm és filmanimáció 1971-ig, 2009), mely immár elolvasható az interneten (2015).

Gondolatai több lapban olvashatók: Filmvilág, Jelentkezünk, Pergő Képek, Szakszervezeti Szemle, Filmkultúra, Kinetechnische Mitteilungen, Filmkultúra Online, Muszter, Filmtudományi Szemle, Művészet, valamint Kritika, Jel - Kép, Magyar Pedagógia, Magyartanítás, Népművelés, Budapesti Népművelő, MAFILM Híradó, Pannónia Film Híradó, Hungarofilm Bulletin stb.

A filmpszichológia c. tantárgy óraadója volt a Színház- és Filmművészeti Főiskolán s az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában fotópszichológiát és -esztétikát tanított, egyetemes animációtörténeti kurzusokat jegyez a Magyar Iparművészeti Főiskolán (most Moholy-Nagy Művészeti Egyetem). Cselekményértelmező, tartalomelemző beszélgetéseket vezet(ett) filmklubokban. Tíz éven át, elítéltekkel filmterápiás csoportfoglalkozásokat tartott büntetés-végrehajtási intézetekben. A Teleschola tévéiskolán a filmtörténet és mozgóképelemzés tanára volt. E tantárgyat 2007-2013-ban tanította: Körmédia Szolgáltató Kft., Zsámba Pénzügyi és Számviteli Bt., Szent István Egyetem; jelenleg is oktatja: Színház és Film Intézet. Mozgóképbefogadás-pszichológiai előadásokat tart és konfliktuskezelő tréninget vezet: Polifilm műhely és iskola, Magyar Operatőrök Társasága (HSC) Stábiskola; 2008-tól a Moziinfo Informatikai és Oktatási Kft.-nél vezetett, 2013-ig.

Tagja a Magyar Pszichológiai Társaságnak, az Optikai, Akusztikai, Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesületnek, a Magyar Filmművészek Szövetségének, továbbá a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezetének. 2006-2013: elnöke a Pannon Animáció Alapítványnak. 2009-től 2012-ig kurátora volt a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Mozgókép Szakmai Kollégiumának. 2000-2013: számlaképes egyéni vállalkozó (oktatás, publikálás, film- és fotótárgyú szaklektorálás). Az Oktatási Hivatal igazolása szerint: szakértő (sorszám: SZ021192) és szakmai vizsgaelnök (sorszám: SZV010011).

Szigorúan válogatott tanulmányok

Az esztétikai élmény pszichológiája (Művészet, 1967), Lesage ördöge az identifikáció mankójával sántít (Kritika, 1968), Zen-buddhizmus és fotóművészet (Kritika, 1968), A „Fényes szelek” attitűd és identifikációs vizsgálata (Tanulmányok a filmszociológia problémaköréhez, 1971), Filmismeretterjesztés visszacsatolással (Magyar Pedagógia, 1972), Kegyetlenség, erőszak, félelem. A Jancsó-filmek lélektanához (Filmkultúra, 1972), Gyártáspszichológiai vázlatok (MAFILM Híradó, 1972-1976), Pszichikus folyamatok az animációs film befogadásakor (Tanulmányok a magyar animációs filmről, 1975), Filmművészet és magatartás (Filmtudományi Szemle, 1976. 3. sz.), Metodológiáról a Kagan-modell kapcsán (Filmtudományi Szemle, 1977. 5. sz.), Matyi és Pinocchio (Filmtudományi Szemle, 1978. 1. sz.), Személyközi kudarcok — álarcban. Ingmar Bergman pszichológiai modellje (Filmkultúra, 1979, amelynek 2018-as átdolgozott változata elérhető az interneten), A mai hazai animációs filmekről (Filmtudományi Szemle, 1979. 6. sz.), Psychological processes involved in watching animated film (Studies in Hungarian Animation I-II., 1980), Levél a filmklubok ügyében (Népművelés, 1980), A magyar szociálpszichológiai rövidfilm története és fejlődése (A népszerű-tudományos film, 1981), A tizenévesek filmbefogadói magatartásáról (Magyartanítás, 1982), A filmbefogadói magatartás pszichológiájáról (Filmtudományi szemle, 1982. 2.sz.), Fotóművészet és fotókultúra (Művészeti ismeretek, 1985), Játékfilm-értelmezések (Ketten haltak meg, Virágvasárnap, Sípoló macskakő, Végül, Kilenc hónap; Magyar filmkalauz, Bp. 1985), A montázsszemélyiség (Filmkultúra, 1985), Filmterápiás foglalkozások büntetésvégrehajtási intézetekben (Film és Nevelés, 1986), A Filmszemle mozis tesztje (Filmkultúra, 1987), O voszprijátyii i vozgyejsztviji kinoisszkusztva (Metodologija i metodika szociologicseszko iszledovanyija kinoauditorii, Moszkva, 1987), Mi fán terem a néző animációképe? (HÁTTÉR a gyerekkultúrához, 1988), A közönségkutatás időszerűsége (Filmkultúra, 1988), Publikum és filmkultúra (Népművelés. 1989), Ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra? Esőember - (film)pszichológus szemmel (Filmkörkép, 1989, amelynek 2017-es átdolgozott változata elérhető az interneten), Művészfilmek Győrött (Börtönügyi Szemle, 1990), Meztelenül érkeztél te is. Éva útja a fotográfiában (Szellemkép, 1994), N. N.-ek közt Indiában (India, a szépség koldusa, 2009), A filmélményem én vagyok 1-7. (Muszter, 2009-2010), Múlandóból — örökkévaló(ság). Fotókká szellemült szerzői autonómia (Relációk, 2010), Ab ovo: csomó, csomók… Duló Károly talányos párhuzamai (Párhuzamok, 2010), Meglátta: átköltötte… Artisztikus tényfotók margójára (Kizökkent idő, 2012), Némi örökkévalóság (Irodalmi Szemle, 2014), A filmoperatőr füle. Escher Károly mozgóképi munkássága (Internet, 2015), Tények találkozója mozgóképeken. A dokumentumfilm(ezés) etikájáról (2019), Alkotói portré: Tarr Béla (Magyar Filmintézet, kézirat, én.; ké. 390. 9.)

Válogatott bibliográfia

• A filmnyelv ABC-je (1970)
• Filmdramaturgia (1971)
• Film és közönség (1975)
• Fotóművészet és pszichológia (1975)
• Pécsi József (1976)
• Walt Disney (1978)
• Egy filmvígjáték hatásvizsgálatának tapasztalatai (1978)
• A Lúdas Matyi c. animációs és élőszereplős film konfrontációs hatásvizsgálata (1979)
• Illés György (1979)
• Bevezetés a filmszociológiába I-II. (1976, 1979)
• 15 filmlecke (1982)
• Az amatőrfilmről (1982)
• Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben (társszerző, 1983)
• Gyermekfilmklub (1984)
• Aktalbum (társszerző, 1984)
• A filmbeli személyiség (1989)
• Holnap nyolcéves leszek. Az egész estés filmanimációról (1994)
• Magyar Filmlexikon I-II. (társszerző, 2005)
• Filmkönyvek könyve. A magyar filmes szakirodalom szakrepertóriuma (társszerző, 2009; kézirat)
• Lehet másképp - Szécsényi Ferenc operatőr (társszerző, 2017)

Kitüntetése

• Eötvös József "Érteni a szív nyelvén" Életműérem (2013)

Források

• Magyar Filmlexikon I-II. (2005)
• MTI Ki kicsoda 2009 (2008)
• FOTÓ hátország jeles katonái (2011)
• Who is Who Magyarországon (2014)