Fényes szelek
| Fényes szelek | |
| 1969-es magyar film | |
 | |
| Drahota Andrea Lantos Jutka szerepében | |
| Rendező | Jancsó Miklós |
| Producer | Bajusz József Föld Ottó |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró | Hernádi Gyula Jancsó Miklós |
| Főszerepben | Drahota Andrea Kovács Kati Balázsovits Lajos |
| Zene | Vass Lajos |
| Operatőr | Somló Tamás |
| Vágó | Farkas Zoltán |
| Jelmeztervező | Újhegyi Erzsébet |
| Díszlettervező | Benyó Endre Gáti Tilda |
| Gyártás | |
| Gyártó | MAFILM 1. Játékfilmstúdió |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Játékidő | 82 perc |
| Képarány | 2,35:1 |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó |  Mokép |
| Bemutató | 1969. február 6. |
| Eredeti magyar adó | MTV1, m1 MTV2, m2 Duna TV Filmmúzeum |
| Korhatár | .svg){kind=icon} II. kategória (F/4126/J) |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Fényes szelek 1968-ban készült és 1969-ben bemutatott színes magyar filmdráma Jancsó Miklós rendezésében. A filmforgatás fő helyszíne a veszprémi várnegyed és Szent Benedek hegy volt.[1]
Történelmi háttér[szerkesztés]
A népi kollégiumi eszme az 1930-as években született meg a népi írók, falukutatók által feltárt szörnyű viszonyok hatására. A bentlakásos internátus létesítésével meg akarták teremteni a tanulás, az értelmiségivé válás esélyét a szegény sorsú, többnyire paraszti származású gyerekeknek. A Népi Kollégiumok Országos Szövetsége (NÉKOSZ), a népi kollégiumi mozgalom a negyvenes évek közepén indult (1946. Elsősorban a Magyar Kommunista Párt (MKP) és a Nemzeti Parasztpárt pártolta, ami sokat segített a kollégiumi szervezet kiépítésében. július 9-én), és rövid virágzás után az évtized végére be is fejeződött, azaz beszüntette a Rákosi-rendszer. A hatása máig is érezhető, hiszen számos kiváló ember került ki az egykori kollégisták közül.
„1948-ra a 158 népi kollégium[2] behálózza az egész országot, s körülbelül 9500 középiskolás és egyetemista számára nyújt életre szóló szakmai és közösségi tapasztalatot. Kialakul a kollégiumok sajátos rituáléja, megvannak a dalaik, mozgalmi és pedagógiai hagyományaik. Az egész korszakot jellemzi a Sej, a mi lobogónkat című NÉKOSZ-indulóból elhíresült szószerkezet: „fényes szelek”. Ilyen többé-kevésbé autonóm, nemzeti kötődésű kollégiumi rendszer sehol máshol nem alakult ki a szovjet blokkban. 1948 a csúcspont és az élethalálharc kezdete.[3] A NÉKOSZ ellen az első komoly politikai támadás 1948 tavaszán indult, és egyre erősödő hullámokban folyt egészen a népi kollégiumokat elítélő párthatározatig, amikor az MDP Politikai Bizottsága elfogadta a NÉKOSZ-t megbélyegző határozatot.[2][4] Jancsó Miklós és Hernádi Gyula mindketten a NÉKOSZ tagjai voltak, a forgatókönyvet saját élményeik alapján is írták, és nékoszos agitációs akciókban is részt vettek.
Cselekmény[szerkesztés]
 |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
1947-ben járunk, a második világháború utáni Magyarországon. Népi kollégisták egy lelkes és fanatikus kis csoportja, Laci a NÉKOSZ-titkár vezetésével, a kommunista párt infrastruktúráját, járműveit felhasználva benyomul egy vidéki katolikus papi líceumba. Először csak jószándékúan vitatkozni szeretnének a papnövendékekkel, hogy meggyőzzék őket az új kommunista társadalom szükségességéről. Három témát akarnak megvitatni a papi gimnázium tanulóival: Mi a személyiség szerepe a történelemben? Megismerhető-e a világ? Kereszténység és kommunizmus. Az eszmecsere során Laci kijelenti az egyik szelíd vitapartnerének a kommunista hatalomról, hogy „a világtörténelemben ez az első hatalom, ami tisztességes”. A párt – amelyet egy rendőrtiszt képvisel (András) – azonban gyors eredményeket akar, ezért megfélemlítésül letartóztatnak néhány katolikus diákot. Lacinak a NÉKOSZ-titkárnak ez nem tetszik, ám a türelmetlenebb kollégisták a párt álláspontját elfogadva leváltják őt. Két lány, Jutka és Teri lesz az új vezető, akik még durvábban alázzák meg a passzív ellenállást tanúsító papnövendékeket. Mivel ezúttal már túl messzire mentek, a párt, megelégelve túlkapásaikat, megvonja tőlük a támogatást, leváltja őket. A lányok ezt csalódásként élik meg.
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
Szereplők[szerkesztés]
- Drahota Andrea – Lantos Jutka
- Kovács Kati – Szabó Teréz
- Balázsovits Lajos – Fekete Laci
- Kozák András – András (Kozma)
- Bálint András – zsidó fiú (András)
- Kosztolányi Balázs – Balázs
- Madaras József – Kellér atya
- Uri István – Pista
- Orbán Tibor – paptanár
- Csengery Adrienne – kollégista lány
- Deák B. Ferenc – János
- Csányi Miklós – Miki
- Tóth Benedek – Molnár
- Bálint Tamás, Kern András, Leisen Antal – gimnazisták
- Schwetz András, Pecsenke József, Juhász Jácint – a kollégiumi szövetség vezetői
Díjak[szerkesztés]
- Magyar Játékfilmszemle (1969)
- díj: legjobb férfi alakítás (Balázsovits Lajos)
- Magyar Filmkritikusok Díja (1970)
- díj: legjobb rendezés
- Adelaide Nemzetközi Filmfesztivál (1970)
- díj: Arany-díj "Dél Keresztje" (Szakmai zsűri díja)[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szent Benedek hegy története, venoke.hu
- ↑ a b Forradalmárok vagy kommunista janicsárok: 60 éve indult a Nékosz-mozgalom, mult-kor.hu
- ↑ A NÉKOSZ-legenda című (rend.: Pataki Éva) dokumentumfilm bemutatója utáni kerekasztal-beszélgetés Archiválva 2020. augusztus 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, rev.hu
- ↑ Papp István: A Nékosz legendája és valósága, lezo.hu
- ↑ Fényes szelek The Confrontation, mandarchiv.hu
Források[szerkesztés]
- Fényes szelek a PORT.hu-n (magyarul)
- Filmrészletek, részletes tartalom. jancso.film.hu. [2011. március 18-i dátummal az eredetiből archiválva].
- Fényes szelek , filmarchiv.hu
További információk[szerkesztés]
- Szekfű András: Fényes szelek fujjátok!, Jancsó Miklós filmjeiről. Magvető Könyvkiadó, Budapest. mek.oszk.hu – 1974.
- B. Nagy László: Vita a „Fényes szelek”-ről Fényes csalatás? Levél Jancsó Miklóshoz| Beszélő, beszelo.c3.hu
- Harmat György: Jancsó él – Fényes szelek, librarius.hu
- Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, nekosz.hu
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jancsó Miklós filmjei | |
|---|---|
| Magyar nyelvű filmjei |
|
| Idegen nyelvű filmjei |
|
