Friedrich Koenig

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Friedrich Koenig (Eisleben, 1774. április 17.Würzburg, Oberzell, 1833. január 17.) német feltaláló, aki a gyorssajtóval vált híressé, melyet az órás Andreas Friedrich Bauerral együtt készített.

Friedrich Koenig

Élete és munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1774. április 17-én született Eislebenben. Habár szülei egyszerű földművesek voltak, átlagos adottságait tovább tudta fejleszteni a népi iskola és egy eislebeni plébános magántanársága alatt. Apja halálával a család nehéz helyzetbe került. Ennek ellenére lehetővé tették számára, hogy gimnáziumban tanuljon. A fiatal Koenig matematikai és mechanikai tehetsége már korán megmutatkozott.

1790-ben a nagy tradíciókkal rendelkező Breitkopf & Hartel könyvnyomdánál kezdett el könyvnyomdásznak tanulni, de tanulmányát pénzügyi nehézségei miatt nem tudta teljesíteni. Már négy és fél év múltával befejezte az inaskodást (normális esetben ez a képzés akkoriban öt évig tartott).

A nyomdagépek iránti érdeklődése meghatározta Koenig további életútját. Például mikor nem kezdett el rögtön a szakmájában dolgozni, hanem főiskolai előadásokon hospitált, hogy tovább képezze magát. 1802-ben megállapodást kötött barátjával, Friedrich Riedellel egy nyomdával egybekötött könyvkereskedés berendezésére szülővárosában. Később megegyeztek, hogy beruháznak egy fejlettebb kézi nyomdagépbe. 1803-ban kezdett el dolgozni a türingiai Suhlban egy üzemi sajtón, de az eredmény egy gyenge, fából készült konstrukció lett (Suhli-nyomda). Ez egy mechanikailag hajtott újfajta tégelysajtó volt. Az iparosodott Németországból hiányoztak mind az elegendő fémfeldolgozási ismeretek, mind az elegendő tőke ahhoz, hogy Koenig ötletei gyakorlatba is átültethetőek legyenek. 1806-ben áthajózott Angliába, hogy egy ottani nyomdatulajdonossal, Thomas Bensley-el szerződést kössön találmányai hasznosítására. Megismerte a finommechanikus természettudóst, Andreas Friedrich Bauert, aki képzettségét fejleszteni jött el Stuttgartból az angol fővárosba 1805-ben. Angliában az ipari forradalom már a XVIII. század második felében elkezdődött - ötven évvel Németország és Franciaország előtt – s az angol mérnöki tudományt utolérhetetlennek tartották 1800 óta. Bensley tőkéjével és Bauer mechanikai ismereteivel Koenig hozzáláthatott a „Suhl-Presse“ tökéletesítéséhez, speciálisan elkészített fém alkatrészek beépítéséhez.

Hengeres gyorssajtó

1809. szeptember 9-én Bensley és Koenig egy kiegészítő szerződésben szabályozta, hogy a nyomdász Richard Taylor és Thomas Woodfall is csatlakozik a nyomdagép-építők társaságához. Koenig és Bauer 1810-ben szabadalmaztatott egy tégelysajtót, melyet 1811-re el is készítettek. A nyomdagép egy festékező szerkezetet is irányított, ami egy henger segítségével oszlatta szét a színeket, és juttatta a nyomdaformába. Tehát nem festékező labdát használtak már, hanem hengert, de ez a szerkezet még nagyon hasonlított a kézisajtóra. Ugyanebben az évben sikerült kinyomtatni az első könyvet. 1812-ben Koenig feltalálta a hengeres gyorssajtót, ami forradalmasította a könyvnyomtatást. Ez tulajdonképpen a korábbi találmány továbbfejlesztett változata volt.

Gyorssajtó 1877-ből

1814. november 29-én a londoni Times kiadta a világ első hengeres gyorssajtóval nyomtatott újságát. A kézisajtó gőzgéppel hajtott változatával is ők dolgoztak először, mert az újító kedvű ifj. John Walter megvette Koenig egyik gépét. Miután Koenig elnyerte a különféle szabadalmakat, összeveszett mecénásaival, mert ők a szabadalmaztatott nyomdagépet kizárólag saját nyomdájukban akarták alkalmazni. Ezzel szemben Koenig gépei ipari sokszorosításában volt érdekelt.

1817-ben visszahajózott Németországba és üzleti partnerével, Andreas Bauerral a Würzburg mellettiOberzell kolostorban rendezte be gépgyárát, a Koenig & Bauert. Ez volt Németország első nyomdagépgyára. 1828-ban rendezte be az első papírgyárát bajor királyságban. Az 1830. júliusi franciaországi forradalom visszavetette a megrendeléseket, ezért a cég a csőd szélére jutott. Felesége segítségével sikerült csak ismét fellendíteni a gyárat.

1833-ban bekövetkezett halála után Andreas Bauer és özvegye, Fanny Koenig vitte az oberzelli üzletet tovább. A cég a XIX. században vált igazán sikeressé fiai, Wilhelm Koenig és Friedrich Koenig idejében. 1920 óta a vállalkozás részvénytársaságként üzemelt.

2007. végén a Koenig & Bauer cég 8250 munkavállalót foglalkoztatott, 1. 704 milliárd euro forgalma volt, és világszerte 9 gyárat tartott fenn.

1974. óta Würzburgban a Friedrich–Koenig gimnázium viseli a feltaláló és vállalkozó nevét.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Barnikel, Helfried: Friedrich Koenig, ein früher Industriepionier in Bayern : die Gründung der ersten Druckmaschinenfabrik der Welt (Oberzell bei Würzburg 1817) und der ersten Maschinenpapierfabrik in Bayern (Münsterschwarzach 1828). - München : Univ., Diss., 1965.
  • Bolza, Albrecht: Friedrich Koenig : der Erfinder der Druckmaschine, ein Pionier der deutschen Maschinenindustrie. - Berlin : VDI-Verl., 1933. - (Abhandlungen und Berichte / Deutsches Museum ; 5,1)
  • Theodor Goebel: Friedrich Koenig und die Erfindung der Schnellpresse. - Würzburg : Schnellpressenfabrik Koenig & Bauer AG, 1956.
  • Kasischke, Friedrich: Friedrich Koenig Erfinder der Druckmaschine : und Vollender der Gutenbergschen Druckkunst. - Würzburg : Koenig & Bauer, 1999.
  • Naumann, George: A. F. Bauer : 1783 - 1860. - Würzburg : Schnellpressenfabrik Koenig & Bauer AG, 1960. - (enth.: Die Ersten Druckmaschinen von Friedrich Koenig und Andreas Friedrich Bauer. Nachdr. der Ausg. Leipzig : Brockhaus, 1851)
  • Popp, Hans: Friedrich Koenig und die Erfindung der Schnellpresse. - Langensalza (u.a.) : J. Beltz, 1934. - (Bogen-Lehr- und Lesebuch für Buchdrucker)
  • Rabe, Sigurd: Die Erfindung der Druckmaschine durch den Deutschen Friedrich Koenig. - 5. - 9. Tsd. - Leipzig (u.a.) : Lühe, 1942. - (In Deutschlands Namen ; 7)
  • Rößler, Max: Friedrich Koenig : d. Erfinder d. Schnellpresse. - Würzburg : Echter, 1982.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]