Franz von Werner
| Franz von Werner | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1836. május 30. Bécs |
| Elhunyt | 1881. szeptember 12. (45 évesen) Hága |
| Gyermekei | Franz Karl Vincenz Gaston Murad Bey |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers, dráma |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Franz von Werner témájú médiaállományokat. | |
Franz von Werner felvett nevén Murad Efendi (Bécs, 1836. május 30. – Hága, 1881. szeptember 12.) osztrák író, költő és diplomata.
Élete
Atyja horvát földbirtokos volt. Előbb osztrák, majd török katonai szolgálatba lépett, azután a török külügyminisztériumban foglalt el hivatalt. 1864-ben temesvári konzul, 1873-ban velencei, 1874-ben drezdai főkonzul, 1877-ben meghatalmazott nagykövet Stockholmban, később Hágában.
Művei
- Klänge aus Osten (1865)
- Türkische Skizzen (2 köt., u. o. 1878)
- Ost und West (Oldenburg 1878)
- Nassr-ed-din Chodja. Ein osm. Eulenspiegel (u. o. 1878)
- Balladen und Bilder (u. o. 1879)
Drámái
- Marino Faliero (1871)
- Selim III. (Bécs 1872)
- Ines de Castro (1872)
- Mirabeau (1875)
Források
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
