Forgács Antal (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen FoBeBot (vitalap | szerkesztései) 2021. március 3., 23:05-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Bot: nevet változtatott magyar személyek kategorizálása)
Forgács Antal
Emléktáblája Bicskén, Ady Endre utca 16.
Emléktáblája Bicskén, Ady Endre utca 16.
SzületettFreud Antal
1910. február 10.
Bicske
Elhunyt1944. március (34 évesen)
Németország
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaköltő
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Forgács Antal témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Forgács Antal témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Forgács Antal született: Freud[1] (Bicske, 1910. február 10.[2]Németország, 1944. március)[3] magyar költő, újságíró.

Élete

Freud Lajos (1880–1928)[4] gabonakereskedő és Grünfeld Irma fia.[5] „Falun születtem, s tizenegy éves koromig falun múltak el napjaim. Szüleim, úgynevezett asszimiláns zsidók voltak, csak magyarul beszéltek… (…) Hazára leltem a magyar nyelvben s a magyar költészetben, és zsidó vagyok.” – írta magáról 1939-ben.[6] Rövid életéről és tragikus haláláról keveset tudunk. A középiskolát „a városban” végezte. Szolnokon volt katona.

Először az 1929-ben megjelent Jóság című antológiában jelentek meg versei. Az 1930-as évek elején néhány könyvismertetése jelent meg a Társadalmi Szemlében. Részt vett az illegális kommunista mozgalommal. 1932-ben egy szervezkedés lebukásakor őt is letartóztatták, majd kiengedték, mert nem találtak ellene bizonyítékot.

Első verskötete 1933-ban jelent meg, tehát letartóztatása után, Fanyar idők címmel. Ezt még két verskötet követte 1936-ban és 1938-ban. Sok zsidó kortársához hasonlóan ő is elhagyta Magyarországot (1938 őszén), ám még azután is jelentek meg írásai, versei a Korunkban. Párizsból a német megszállás elől vidékre menekült 1944-ben a Gestapo Grenoble-ban elfogta. A franciaországi drancy-i gyűjtőtáborba, majd onnan Németországba került. Halálának helye és időpontja nem ismert. 1949-ben a budapesti központi járásbíróság holttá nyilvánította 1944. április 15-ei dátummal.[7]

Költőként a Nyugat úgynevezett harmadik nemzedékéhez sorolják. Az 1930-as évek közepén jelentek meg versei és kisebb bírálatai a folyóiratban. Első verseinek szabadabb, akkor már pusztán divatos formáiról hamarosan áttért a kötöttebb formákra. Eközben költeményeit egyre inkább áthatja a szorongás, a legyőzöttség, a félelem érzete, kiütközik „eredendően pesszimizmusra hajlamos alkata”. Bár „szocialista indítású költő volt (…) Világ- és életmegvetésről, a világból kikapcsolódott személyiségről beszélhetünk.[8]

Neki ajánlotta az első kötetét (1930) lezáró, Csöndes sorok lehajtott fejjel című versét Radnóti Miklós.

Munkái

Emléktáblája Budapesten
  • Fanyar idő (versek, Budapest, 1933)
  • Hűvös magány (versek, Budapest, 1936)
  • Időm törvénye szerint (versek, Budapest, 1938)
  • A világ nem felel (válogatott versek, Budapest, 1963)

Jegyzetek

  1. Forgács Antal. Magyar Életrajzi Index. (Hozzáférés: 2014. december 8.)[halott link]
  2. Születése bejegyezve a bicskei állami születési akv. 30/1910. folyószáma alatt.
  3. Halálesete bejegyezve a bicskei állami halotti akv. 90/1949. folyószáma alatt.
  4. Freud Lajos halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 45/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 10.)
  5. Szülei házasságkötési bejegyzése a székesfehérvári polgári házassági akv. 161/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 10.)
  6. Forgács Antal: Utijegyzetek. [2014. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
  7. A budapesti központi járásbíróság P.k.I. 58/898/1949/4. sz. jogerős végzése.
  8. Forgács Antal költészete Digitális Irodalmi Akadémia, 1965.

Források

További információk

Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Forgács Antal témában.