Forgács Antal (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Forgács Antal
Emléktáblája Bicskén, Ady Endre utca 16.
Emléktáblája Bicskén, Ady Endre utca 16.
SzületettFreud Antal
1910. február 10.
Bicske
Elhunyt1944. március (34 évesen)
Németország
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaköltő
A Wikimédia Commons tartalmaz Forgács Antal témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Forgács Antal született: Freud[1] (Bicske, 1910. február 10.[2]Németország, 1944. március)[3] magyar költő, újságíró.

Élete[szerkesztés]

Freud Lajos (1880–1928)[4] gabonakereskedő és Grünfeld Irma fia.[5] „Falun születtem, s tizenegy éves koromig falun múltak el napjaim. Szüleim, úgynevezett asszimiláns zsidók voltak, csak magyarul beszéltek… (…) Hazára leltem a magyar nyelvben s a magyar költészetben, és zsidó vagyok.” – írta magáról 1939-ben.[6] Rövid életéről és tragikus haláláról keveset tudunk. A középiskolát „a városban” végezte. Szolnokon volt katona.

Először az 1929-ben megjelent Jóság című antológiában jelentek meg versei. Az 1930-as évek elején néhány könyvismertetése jelent meg a Társadalmi Szemlében. Részt vett az illegális kommunista mozgalommal. 1932-ben egy szervezkedés lebukásakor őt is letartóztatták, majd kiengedték, mert nem találtak ellene bizonyítékot.

Első verskötete 1933-ban jelent meg, tehát letartóztatása után, Fanyar idők címmel. Ezt még két verskötet követte 1936-ban és 1938-ban. Sok zsidó kortársához hasonlóan ő is elhagyta Magyarországot (1938 őszén), ám még azután is jelentek meg írásai, versei a Korunkban. Párizsból a német megszállás elől vidékre menekült 1944-ben a Gestapo Grenoble-ban elfogta. A franciaországi drancy-i gyűjtőtáborba, majd onnan Németországba került. Halálának helye és időpontja nem ismert. 1949-ben a budapesti központi járásbíróság holttá nyilvánította 1944. április 15-ei dátummal.[7]

Költőként a Nyugat úgynevezett harmadik nemzedékéhez sorolják. Az 1930-as évek közepén jelentek meg versei és kisebb bírálatai a folyóiratban. Első verseinek szabadabb, akkor már pusztán divatos formáiról hamarosan áttért a kötöttebb formákra. Eközben költeményeit egyre inkább áthatja a szorongás, a legyőzöttség, a félelem érzete, kiütközik „eredendően pesszimizmusra hajlamos alkata”. Bár „szocialista indítású költő volt (…) Világ- és életmegvetésről, a világból kikapcsolódott személyiségről beszélhetünk.[8]

Neki ajánlotta az első kötetét (1930) lezáró, Csöndes sorok lehajtott fejjel című versét Radnóti Miklós.

Munkái[szerkesztés]

Emléktáblája Budapesten
  • Fanyar idő (versek, Budapest, 1933)
  • Hűvös magány (versek, Budapest, 1936)
  • Időm törvénye szerint (versek, Budapest, 1938)
  • A világ nem felel (válogatott versek, Budapest, 1963)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Forgács Antal. Magyar Életrajzi Index. (Hozzáférés: 2014. december 8.)[halott link]
  2. Születése bejegyezve a bicskei állami születési akv. 30/1910. folyószáma alatt.
  3. Halálesete bejegyezve a bicskei állami halotti akv. 90/1949. folyószáma alatt.
  4. Freud Lajos halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 45/1928. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 10.)
  5. Szülei házasságkötési bejegyzése a székesfehérvári polgári házassági akv. 161/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 10.)
  6. Forgács Antal: Utijegyzetek. [2014. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
  7. A budapesti központi járásbíróság P.k.I. 58/898/1949/4. sz. jogerős végzése.
  8. Forgács Antal költészete Digitális Irodalmi Akadémia, 1965.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Forgács Antal témában.