Flame war

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A flame war („lángháború”) egy olyan folyamat, mely során szándékosan sértő, ellenséges, offtopic (témához nem kapcsolódó) hozzászólásokat küldenek egy nyilvános (általában internetes) fórumra. Az ok általában olyan téma, mely erősen polarizálja (megosztja) a közösséget, mint amilyen a politika, vallás, filozófia, de gyakran lényegtelennek látszó nézetkülönbségek is torkollhatnak ilyen verbális háborúba. Flame-ek küldése homlokegyenest ellenkezik a Netikett elveivel, és az internetes közösség tagjaiban is ellenérzést vált ki.

Jelentése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „flame” szó ebben az esetben arra utal, hogy az illető szándékosan olyan megjegyzéseket ír amitől a vitapartnerei idegesek lesznek, ami provokálja az agresszív válaszokat: ami „felszítja a tüzet”. (Az ilyen szándékosan vitát szító magatartást „flaming”-nek nevezik angol nyelvterületen.)

A kifejezés bizonyos fokig elavult, és helyét a 2000-es évek után részben átvette a trollkodás („trolling”), mely a flamingnél tágabb jelentéstartalommal a teljes provokatív, vitagerjesztő magatartást írja le, nem csak magát a konkrét vita közbeni viselkedést; a gyakorlati viták során a két kifejezés szinte ugyanazt a jelenséget tükrözi.

Okai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több szociális viselkedéssel foglalkozó kutató vizsgálta a jelenséget, és több eltérő elmélettel is előálltak.[1] Ilyen például az elszemélytelenítés illetve az empátia (szándékos vagy akaratlan) csökkenése („online disinhibition effect”),[2][3][4] az alkalmazkodás a vélt normákhoz,[5][6] a szemtől–szembe kommunikáció hiányából fakató félreértések,[7][8][9] vagy az öntudatlan elutasítás, amikor a vitapartner elméje akaratlanul elutasítja azon tényeket, melyek ellentmondanak az általa vélt képnek.

Megjelenése a populáris kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A jelenségről a collegehumor.com készített dalt We Didn't Start The Flame War címen, amelyik bemutatja, miről is szól a flame war.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. P.J. Moor, A. Heuvelman and R. Verleur (2010.). „Flaming on YouTube”. Computers in Human Behavior 26, 1536–1546. o.  
  2. S. Kiesler, J. Siegel and T.W. McGuire (1984.). „Social psychological aspects of computer-mediated communication”. American Psychologist 39, 1123–1134. o. DOI:10.1037/0003-066X.39.10.1123.  
  3. S. Kiesler, D. Zubrow, A.M. Moses and V. Geller (1985.). „Affect in computer-mediated communication: an experiment in synchronous terminal-to-terminal discussion”. Human-Computer Interaction 1, 77–104. o.  
  4. S. Kiesler and L. Sproull (1992.). „Group decision making and communication technology”. Organization Behavior and Human Decision Processes 52, 96–123. o.  
  5. M. Lea, T. O'Shea, P. Fung and R. Spears (1992.). „'Flaming' in Computer-Mediated Communication: observation, explanations, implications”. Contexts of Computer-Mediated Communication, 89–112. o.  
  6. P.J. Moor (2007.). „Conforming to the Flaming Norm in the Online Commenting Situation”.  
  7. Thompsen, P.A. (1994.). „An Episode of Flaming: a Creative Narrative”. ETC: A Review of General Semantics 51, 51–72. o.  
  8. H. McKee (2002.). „"YOUR VIEWS SHOWED TRUE IGNORANCE!!!": (mis)communication in an online interracial discussion forum”. Computers and Composition 19, 411–434. o.  
  9. J. Kruger, J. Parker, Z. Ng and N. Epley (2005.). „Egocentrism over e-mail: can we communicate as well as we think?”. Journal of Personality and Social Psychology 89, 925–936. o.